Elindult a gépezet, legalábbis elindítottam. Múlt hét csütörtök óta 14 állásra jelentkeztem. Egy helyről már másnap el is utasítottak (a cég profiljához - entertainment - nem volt túl sok közöm), viszont egy másik helyen megtörtént az első interjú. Ez a cég rendkívül jó hírű, annyi dolgozója van itthon, mint a Fitesanak az egész világon, a munkakör pedig regionális, egyben nagyon szimpatikus. Persze ez egy úgynevezett "preliminary" interjú volt csak, ahol azt nézik meg, hogy egyáltalán érdemes velem érdemben foglalkozni vagy sem. Én azt gondolom, hogy megfelelek a munkára, de persze tudok mondani jó pár dolgot, ami miatt meg mégse, úgyhogy nem vonok le semmilyen következtetést, majd kiderül, lesz-e 2. interjú.
Jó pár napig nem írtam, mert a cégtől kapott ajándék laptopon már nem tudtam dolgozni a rossz beállítások miatt. Mivel most elengedhetetlen, hogy legyen egy megbízható, működő gépem, alapos megfontolás után vettem egyet tegnap. Most itt van egy csupa csoda gép az asztalon és bármit lehet csinálni, egy megvalósult álom, szó szerint ☺
Életbe léptettem ezen a héten 2 szabályt.
1) Minden nap jelentkezem legalább 1 állásra.
2) Minden nap elvégzek egy Linkedin tréninget.
Eddig a héten még tartom az iramot, 4 remek tréninget végeztem el, legalább van értelme a Prémium előfizetésnek. A mindennapi egy állás is megvolt, ma is, bár kitéptem az utolsó szál hajamat is az egyiknél, mert attól függetlenül, hogy a Linkedin profilommal jelentkeztem, csatolnom kellett az önéletrajzom, majd kézzel beírni pluszban az egészet. Ha véletlenül ők vesznek fel, majd elmesélem nekik az élményt, hogyan tart 1 órán keresztül a gyors jelentkezés. Ha-ha-ha😆
Közben folytatom azokat a dolgokat, amikre ez elmúlt időszakban nem volt időm. Holnap például végre Vác hivatalos lakója leszek és magam mögött hagyom Budapestet, amit eddig érzelmesen őriztem a lakcímkártyámon. De mivel családi problémák miatt a teljes elszakadás mellett döntöttem és nem jutok hozzá a régi címemre küldött hivatalos levelekhez, ideje volt változtatni.
Közben szakmailag sem vagyok tétlen, közeleg a Munkajogi konferencia, részt veszek egy Görög Ibolya előadáson és egy munkaügyi képzésen is májusban.
Meglepő, de unatkozni még nem volt időm. Az utolsó összeomlás és sírás óta 1 hét telt így, így szerintem hivatalosan is új életet kezdhetek végre. Most 4 hete, hogy már nem dolgozom. De van kellemesebb emlék is, ma van 38 éve, hogy beköltözhettünk a rákospalotai csodalakásunkba (már az előző lakásunkhoz képest volt csoda) és amit annyira szerettem mindig és ami még mindig hiányzik egy kicsit.
Kezdő hobbikertészként hatalmas büszkeséggel tölt el, hogy lett 2 gyönyörű fenyőfám (ezüst és norman) nyílik az orgonám, hamarosan nyílnak a rózsáim és idén nyáron saját termesztésű paradicsomot és paprikát eszünk majd, juhééééé.
Szép napot mindenkinek! Puszi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése