A címben jelzett állat a haladási sebességre utal. 14 pályázat, 1 interjú, 1 elutasítás, 1 határozott idejű lehetőség említése (erről később), a többi helyről sajnos semmi visszajelzés nincs, még onnan sem, amiről azt gondoltam, hogy azonnal lecsapnak rám, mint fődíjra :-) De sebaj. Volt már rosszabb (?).
Az említett határozott idejű lehetőség december 31-ig szólna, napi díjas (bármi is jelentsen ez) emiatt sem betegállományt, sem szabadságot nem fizetnek, magyarán ha nem dolgozol, nincs pénz. Nem tudom ilyet egyáltalán lehet-e csinálni, de a recruiter érvelésével szemben - ami az, hogy így legalább dolgozom valahol és úgy kereshetek másik állást - sok sebből vérzik a történet és cseppet sem előnyös a munkavállaló részére. Az említett távolléteket nem fizetik, eszerint nem is vagy például biztosított? Ha a határozott idő alatt találsz egy megfelelő állást, nem szüntetheted meg egyszerűen a határozott idejű szerződést (persze kérdés hogy pontosan milyen szerződésről van szó) súlyos pénzügyi következmények nélkül (csak ha beleegyeznek, na de miért tennék, hiszen egy kismama helyettesítéséről van szó annak visszatértéig, tehát kell nekik az ember). Emellett pedig mindenki tudja, hogy munka mellett állást keresni nem egyszerű dolog, bár nem kivitelezhetetlen. Úgyhogy azt hiszem, nem ezt a lehetőséget keresem. Persze a hirdetésben ez még véletlenül sem szerepelt, hanem "időközben derült ki".
Közben elkezdtem fantáziálni egy lehetséges vállalkozásról, ez a "mit csinálnék nagyon szívesen" kategória, de még nagyon a fantázia szinten van, úgyhogy még nem osztom meg veletek.
Amúgy viszonylag jól vagyok, már csak heti 1-2 nap van, ami nagyon rossz és amikor mindenhez erő kell, még a lélegzetvételhez is, de amúgy a többi nap már egész jó. Szorgalmasan csinálom minden nap a Linkedin tréningeket, elkezdtem a coaching elméletével mélyebben foglalkozni, írom a szakdolgozatomat munkajogból és viszonylag sok időt töltök azzal, hogy kitaláljam, miért nem jó az önéletrajzom és hogyan lehetne jobb. Nagyon nem egyszerű ez az egész helyzet és persze mások nehezen értik meg, min megy keresztül az ember és azt hiszik, hogy csak drámázol. De nem is várom el, hogy megértsék és őszintén kívánom - még a legnagyobb ellenségemnek is - hogy soha azaz SOHA ne kerüljön ilyen helyzetbe és ne tapasztalja ezt meg. Ráadásul még csak 1 hónap telt el, szóval azért még nincs okom türelmetlennek lenni. Az optimista fejvadászok szerint 4-6 hónap, a pesszimistábbak (vagy realisták?) szerint 1-2 év álláskeresésre számíthatok. De közben itt vagyok bezárva a lakásba, hiányoznak az emberek, a kollégáim és köztük barátaim, a munka, a sok érdekes probléma és persze a benti jókedv meg a sok nevetés. Bár utóbbiból jutott azért tegnap, ugyanis este megnéztem egy csodás protokoll témájú szakmai előadást Görög Ibolyával, ami fantasztikus volt, Ibolya stílusa teljesen magával ragadó és a humora is nagyszerű.
Szóval nem állok meg, ha csiga tempóban is, de robogok tovább és majd bedőlök a kanyarban 😀✌
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése