Úgy nagyon nem történt semmi, amiről be lehetne számolni, de azért a rend és a blog folytonosságának kedvéért leírom, ami van.
Semelyik jelentkezésemmel kapcsolatban nem jött semmilyen visszajelzés, nem hívtak, nem írtak, nem volt interjú. Na jó, ez nem igaz. Felhívtak az NN-től, hogy a Récsei Centerben működő irodájukba Biztosítási tanácsadót keresnek. Mondtam a hölgynek, hogy az nem én vagyok, egyelőre szívesebben maradnék a HR területen és hát ki nem állhatom a hideg hívásokat, amiknél 100-ból 1 hoz ügyfelet, a többi csupa visszautasítás. Úgyhogy nem lennék nagyon sikeres ügyfélkör építésben (akkor meg nincs pénz sem), meg ahogy nektek korábban is írtam már, semmi ilyen sales jellegű állást nem akarok, mert arra az egyre kimondottan alkalmatlan vagyok. A hölgy megértette, sajnálkozott, majd elköszönt.
Aztán felhívott 2 nagyon régi ismerősöm is, akikkel ezer éve nem beszéltem. Nagyon örültem nekik, tényleg. Az érdekes az, hogy mindkettőnek iszonyú nagy hálózata van, fejvadászok voltak, kismillió céggel dolgoztak, így első körben őket is megkértem még tavaly áprilisban, hogy ha tudnak, segítsenek. Persze meg sem próbálták, csak puffogtatták a jó kis kliséket, hogy "Julcsi, ez egy új kezdet" meg "Julcsi, ahol egy ajtó bezárul, ott nyílik egy másik" (ezektől mindig totál kivagyok). Most meg mindkettő elájult, hogy "Micsodaaaa? Még nincs állásod? Hát hogy a fenébe? Egy éve?" Ja, én is ezt kérdezem minden nap, de nincs válasz. Amúgy most sem segítenek, de sajnálkozni remekül tudnak. Mindkettőt az foglalkoztatta még leginkább, hogy miből élek. Mondtam, hogy olyan jó fej volt a cégem a végkielégítéssel (tényleg, KÖSZÖNÖM!) hogy április közepéig kitart a pénzem (akkor lesz 1 éve, hogy kidobtak, érdekes egybeesés).
Jelenlegi állapotom sajnos olyan, hogy ha csak megnyitom a LinkedIn-t vagy a Profession.hu-t, és 2 percig olvasgatok, azonnal elsírom magam és nem is tudom abbahagyni, ez már olyan feltételes reflex. Mindenkinek van munkája, mindenki érdekes dolgokat csinál, tök jó szakmai programok vannak, ez teljesen letör és elkeserít és ezzel az érzéssel most nem tudok mit kezdeni. Így nem is nagyon erőltetem a dolgot.
Viszont elkezdtem dolgozni a kertben és el kell ismerni, hogy nagyon jó volt. Visszametszettem a virágos bokrokat és a levendulát. Ha már el kell adni a házat, legalább a kert legyen szép, hátha abban beleszeret valaki és könnyebben megveszi.
Eltöltöttem egy fél délutánt azon, hogy ha mégis vállalkozó lennék majd 2023-tól, akkor mi lenne a cégem neve és tanulmányoztam azt is, hogy hol lehet domain névre előfizetni, hogy lesz e-mail címem meg tárhelyem, meg weboldalam. Annyit látok, hogy ez is rengeteg pénzbe kerül, amúgy viszont szerencsére cseppet sem bonyolult. A cégnévvel nem jártam amúgy sikerrel. Úgy gondolkoztam, hogy közben néztem a neten, hogy van-e már ilyen-olyan cég, de minden mutatós komoly nevemnek már van gazdája. Van egy bolondosabb név, amit kitaláltam, na olyan cég még a világon sehol sincs😁
Na, nem történt semmi és mégis sokat írtam. Minden jót mindenkinek!
Tegnap Zebegényben kirándultunk, a képen egy édes utca részlet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése