Még egy rövid tréning van hátra és sikeresen befejezem a LinkedIn "Become an L&D Professional" tanfolyamát. Csodás előadók, remek témák, kevésbé nehéz vizsgák és tesztek. Mondjuk valószínűleg sok mindenre nem tudom majd használni, de határtalanul hasznos és érdekes volt a számomra, különösen a mai 2,5 órás adag arról, hogy hogyan kell és lehet a játékot bevinni a képzésbe (gamification). Imádnék valami ilyesmivel foglalkozni, azt hiszem. Van még jó néhány hosszabb tanfolyam, azokat mind végigcsinálom, abból baj nem lehet. Még mindig nem tudom amúgy, hogy milyen más szakmában kellene próbálkozni, valahogy annyira nonszensz, hogy amit imádok azt már nem csinálhatom és rá kell görcsölnöm valami egészen másra, ami esetleg nem érdekel.
Állásügyben semmi előrehaladás az utolsó bejegyzés óta, igaz, nem is jelentkeztem semmi új helyre, így nem is tudtak elutasítani.... Ugye milyen ügyes vagyok? Még 5 helyről nincs semmi válasz. Rám írt két kedves volt kolléga (nem Tredegar) érdeklődni, nagyon édesek és támogatók voltak, sőt ötleteltünk is egy kicsit. Érzelmileg is előreléptem, ez egy új szint, már tudok tiszta szívből haragudni a problémám okozójára, hiszen úgy tűnik, az egész életemet kényszerpályára állította, bár nem gondolom, hogy ez volt az eredeti célja. Az azért eszembe jutott, hogy veszek egy voodoo babát és ...... De ez csak kósza ötlet volt😂😂 Bár nem vagyok rossz indulatú ember, főleg vele szemben nem, de azért kívántam neki néhány szép dolgot tegnap és ettől kb. 5 percig jól is éreztem magam. Persze ez nem segít és neki sem akarok rosszat. Senkinek sem, éppenséggel. Ezt követően azonban rögtön kreatív is lettem és már készülőben van egy 5 részes cikkem a LinkedIn-re arról, hogy mi van akkor, ha egy HR-es átkerül a másik oldalra különös tekintettel az emberbarát gondoskodó leépítésre, mit tanultam ebből az egészből (Lesson 1-6) és mit fogok nagyon másképpen csinálni, ha még egyszer HR területen dolgozhatok majd.
Egyébként meg az az érdekes, hogy itthon egy pillanatra sem állok meg, annyi tennivaló van a házzal és a kerttel, azon tűnődtem, hogyan csináltam ezt munka mellett. (Segítség: nem csináltam, azért van most ennyi tennivaló😀) Viszont lesz legalább 2 kg paradicsom és 2 kg😀 paprika, profi vagyok hangya áttelepítésben és levéltetű irtásban és ódákat lehet zengeni a rózsa nevelő készségeimről. Megmentettem a kis ezüstfenyő életét is, most már úgy látom az elszáradt részeken is nőnek a tűlevelek. Persze mindehhez nem kell az agyam, úgyhogy ha nem tanulnék minden nap, akkor az agysejtjeim milliói pusztulnának el, hiszen eddig napi 12 órában voltak foglalkoztatva, a mosógép bekapcsolásához viszont elég ha van néhány hozzávetőlegesen jó motoros készségem. Na ezért nem leszek én háztartásbeli, az jelentősen megrövidítené az életemet, azt hiszem.
Jaj, tegnap viszont izgalmas dolog történt. Egy férfi odalépett hozzám a szupermarketben, köszönt, megkérdezte hogy vagyok és meghívott egy kávéra. Kedves elutasításomra közölte, hogy kiegyensúlyozott (!!!!), sugárzó (rádió aktív?), kívánatos és gyönyörű nő vagyok. Hmmm. Ezt is megértem ennyi idősen. A pénztáros meg rászólt, hogy ne zaklasson😀 De határozottan javított a hangulatomon, ilyen nagyon régen nem mondott nekem senki, de talán van még élet 45 után is😂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése