201. nap Az elmúlt hét egyszerűen csak „Menny és pokol” volt. Ez egy jó könyv cím lehetne, nem igaz? Múlt hét kedden elmentem a csodacéghez az 5., egyben utolsó(nak hitt) interjúra. Nagyon jól sikerült, leszámítva azt a kis bökkenőt, hogy csak azért mentem be a cég székházába, mert videokonferencia keretében beszélgettem volna a soron lévő vezetővel, de végül csak a hangját hallottam, mert ő nem kapcsolta be a videokamerát. Így otthon a fotelből is telefonálhattunk volna, de persze legalább az utazgatással is elment az idő. Az most úgyis túl sok van:-(
Szóval, jól sikerült és pár óra múlva hívott is a fejvadász, hogy kiválasztottak (hurráááá) és másnap menjek be ajánlattételre. Na, könnyen kitalálható, hogy ez a menny. Kevés alkalommal voltam ilyen boldog életemben… Másnap a nagy eseményre készülődve csörög a telefon, a fejvadász az. A cég lemondta a találkozót és majd valamikor adnak új időpontot. Hmmm. Na ugye innen jön a pokol. Ilyenkor mit gondoljon az ember? Elfogadhatja az adott indoklást, de bonyolíthatja is a dolgot a fejében. Másnapra ígért visszahívást a fejvadász, de csütörtökön nem történt semmi. Pénteken ő ébresztett, de csak azért hogy elmondja, hogy nem érte el az illetékest, de tovább próbálkozik. Hétfő délutánig semmi nem történt. Persze jó pesszimista magyar módra fel is adtam. Aztán felhívott a „leendő” főnököm, hogy be kell mennem még egyszer, mert meg kell írnom egy tesztet. Jó, akkor bemegyek, bár ez teljesen új fejlemény volt, erről a 3 hónapos procedúra alatt egyszer sem esett szó. Az is kiderült, hogy nem vagyok kiválasztva és majd csak most döntenek. Hogy ki értett félre mit, hogy a fejvadász miért mondta amit mondott, soha nem fog kiderülni….. Én viszont azt gondolom, hogy talán a tesztet azért kellett megírni, hogy arra hivatkozva tudjanak elutasítani a kis baklövésük után. Azt hiszem nem kell mondanom min mentem keresztül szerdától hétfőig. Egy pillanatig láttam a reményt hogy végre vége az állandó félelemnek és aggodalomnak, hogy mi lesz, de ez a pillanat el is múlt. Eredményt ezen a héten kellene kapni, de őket ismerve kb. 2 hétJ Én pedig döntöttem. Jön a mass application külföldön. Ezt nem akartam és esetemben nem is találom helyénvalónak. Eddig csak arra jelentkeztem, ami Budapesten volt, érdekelt, szívesen csináltam volna, most azonban szórni fogom mindenhová különösebb megfontolás nélkül az önéletrajzokat, lényeg az, hogy sok legyen, és hogy a HR (manager/consultant/business partner/generalist) szó szerepeljen a hirdetésben. Félre a büszkeséggel!! Lássunk is neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése