Powered By Blogger

2011. február 12., szombat

Kávészünet

2011. február 12.

A ma éjszakai álmomat meg kell örökítenem az utókor számára, mert annyira vicces volt. Kitaláljátok, mi volt a témája? Na? Hát persze, az álláskeresés.

Interjúra mentem. Ott kezdődik, hogy gyalogolok az épület felé. Elég nehezen megközelíthető. Valaki kísér, de  nem tudom ki az. Egy ponton találkozunk egy vicces, kb. 140 cm magas mosolygós emberkével, kísérőm bemutat neki, megöleljük egymást, majd azt mondja, hogy szurkol nekem. Innen viszont egyedül haladok az épület felé, bal kezemben a papír, amin az információk vannak. 2 dologra eszmélek rá. 1) nem tudom az interjúztató nevét, ettől pánikba esem, majd rájövök, hogy a kezemben van a papír, megnézem és megnyugszom. 2) rádöbbenek arra, hogy fehér szoknyában és pánt nélküli mályva színű felsőben vagyok és ez nem kimondottan interjú viselet, sőt...... (amúgy ilyen elő nem fordulhatna velem). Nincs nálam sem kendő, sem kabát (ezen a ponton), tehát megrázom magam, már nem tudok mit tenni, és megyek tovább. Belépve az épületbe beszálltam a liftbe, majd megnyomtam a megfelelő gombot - 2. emelet - és vártam. Túl hosszú ideig ment a lift, mikor végre kinyílt az ajtó felnéztem a kijelzőre és a 4. emeleten voltunk. Nosza újra megnyomom a kettes gombot, haladunk, kiszállok, megyek egy kört egy kihalt üres emeleten, ahol üres tekintetű emberek rohangásznak. Nézem a feliratot, 1. emelet. Na, vissza a liftbe, 2-es gomb, és csodák csodája a 2. emeleten találom magam. Itt hamarosan szembe jön egy lány, megáll és várakozóan ránéz. Ismerős, de nem tudom hová tenni az emlékeimben. Erre megsértődik. Bátortalanul próbálkozom: Judit? Még jobban ráncolja a homlokát. Ah, könnyebbülök meg végre én: Dóra!!! Erre a nyakamba ugrik, össze-vissza puszil, majd bemegyünk egy irodahelyiségbe. Itt is fejetlenség van. Egy tárgyalóba bevonul 3 szigorú ember, becsukják maguk mögött az ajtót, a többiek pedig várakozva megállnak az ajtó előtt. Egy nagyon kövér ember szaladgál a háttérben, hallom, ő fog interjúztatni. Egyrészt megkönnyebbülök, mert férfi, tehát még előnyös is lehet a pánt nélküli felső, de aztán rájövök, hogy kabátban vagyok (!!) és úgy döntök, a biztonság kedvéért magamon tartom. Itt ér véget a történet, mert felébredtem. Nos, kedves álomszakértők és álomfejtők, erre varrjanak gombot!!!:-)







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése