Egy általam megpályázott állásra egy nagyon kedves ismerősömet vették fel. Ez alapvetően nem is lenne gond, sőt, nagyon örülök a sikerének, a hátterét tekintve remek választás és biztosan csodásan beválik majd. Tényleg örülök, hogy ő kapta. De ez az állás megtestesítette számomra az ideális, mondhatni álom pozíciót. Ez azt jelenti, hogy mindent tartalmazott, amit én egy pozícióban keresek és nem a megszokott taposómalom HR manager munka lett volna. Egyáltalán nem. Itt lehetőség lett volna a kiteljesedésre, a kreativitásra, a nagyfokú változatosságra és nagy eredmények elérésére. De mégsem az borított ki, hogy nem engem választottak, hanem az ő reakciója. Ugyanis az ismerősömnek fele ennyire sem vonzó ez az állás és nem is álmai feladata. Ráadásul ő jelenleg is dolgozik..... Ez az igazi csavar. Nekem több okból is sokat jelentett volna. Aki meg nagyon nem is akarja és nincs is rá szüksége, azt felveszik.
Amúgy igazán rossz hét van mögöttem. Soha még ennyire nem fáradtam el és nem borultam ki, mint ezen a héten. A szombat szó szerint megváltás volt. Vészesen fogy az energiám. Nagyon furcsa álmaim vannak, és 2 napig úgy fájt a fejem, hogy már bármit megtettem volna, hogy elmulasszam, sőt a fájdalomtól már sírtam és a gyógyszer sem segített. De ma már jobban voltam, szombaton egyébként is általában jobb.
Hétfő reggel interjúra megyek. Holnap ki kell dolgozni valami új taktikát és új válaszokat az interjúkérdésekre. Ez lesz a házi feladatom. Legalább lefoglalom magam, mert a vasárnap mindig a legrosszabb nap, hiszen utána jön egy rettegett új hét.
Jelenleg 2 állás van folyamatban, ahol még történhet valami (egyébként 4, de kettőtől nem jött semmilyen visszajelzés egy ideje). Egyik sem a vágyaim tárgya feltétlenül, bár az egyik azért tetszik. We'll see.
Jelenleg 2 állás van folyamatban, ahol még történhet valami (egyébként 4, de kettőtől nem jött semmilyen visszajelzés egy ideje). Egyik sem a vágyaim tárgya feltétlenül, bár az egyik azért tetszik. We'll see.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése