Ezen a héten a jelenlegi munkahelyemen volt néhány igencsak meglepő előrelépés. 1) Tartottam egy tréninget (teljesítményértékelés), aminek nagyon jó volt a visszhangja és nagyon tanulságos is volt. 2) Az ügyvezető bevont egy lehetséges együttműködésbe egy külső partnerrel. A toborzást kellett volna inkább és onnan is persze a toborzási vezetőt, de mégis engem vont be. Érdekes. 3) Bizonyos nézőpontból kaptam némi dícséretet a felettesemtől (ami másoktól is jött), de hamar megállapodtunk abban, hogy itt most nem nehéz jót tenni, mivel 1,5 évig annyira gáz volt a HR teljesítménye. De azért jól esett a lelkemnek, hogy amit csinálok, az jó irány. 4) Továbbra is téma, hogy én hogyan képzelem el a HR új működését, ha a toborzó hölgy és a toborzási vezető elmennek szülni. Fura, hogy amennyire az első félévben vigyáztak a toborzási vezető lelkére, hogy ne sérüljön miattam, most már pont annyira nem teszik. Szerintem ő amúgy nagyon jól végzi a dolgát, de ugyanakkor túl sokat játszik, ami nem biztos, hogy jó ötlet. 5) Végül bármennyi munka is volt múlt héten és bármennyire is átcsaptak a fejem felett a hullámok, csütörtök estére mégis készen lettem mindennel és végre 5 hét után lett egy szabad péntekem. Hurrráááá!!!!
Mivel a hét pusztító volt sok más okból is, úgy döntöttem, hogy mivel végre itthon leszek és egyedül leszek, nem csinálok semmit, csak amihez igazán kedvem van. Ez így is volt ma reggelig, amíg le nem estem a lépcsőn. Na, nem zuhantam végig, csak az utolsó két fokról csúsztam le, de rendesen beütöttem a derekamat, bár azért nagy baj nincs. De az "azt csinálok, amihez kedvem van" helyett, most kényszerből üldögélés van a kanapén és megy a TV. Mostanában sokat sérülök, ami rám régen nem volt jellemző egyáltalán. Kétszer megégettem magam az elmúlt 2 hétben, most meg ez. Egyrészt mert nem figyelek, meg mert mindig rohanok. Szóval legyetek otthon óvatosak, a szemetek legyen azon, amit csináltok. Plusz még azt is megtanultam, hogy mindig legyen nálam a telefon, mert ha az emeleten történik velem valami és a telefon lent van (vagy fordítva), lehet, hogy sosem jutok segítséghez.
Jövő héten újra átszemlézem a LinkedIn álláskínálatot, bár most itt is kíváncsi vagyok, hogy mi alakul ki ebből a helyzetből. Ha 40 órás leszek, akkor az remélhetőleg több fizetés, ha hozzám kerül a csapat, akkor már kezd komolyodni a pozíció. Persze attól még ez nagyon messze lesz attól, ami az elmúlt 22 évben volt, de már lassan felfogom, hogy a múlt az múlt és ebből kell kihozni a legjobbat, amit csak lehet. Még a végén megjön az eszem😁
Ide sem jutok már el, de továbbra is a szívem csücske és jó legalább a képeket nézegetni (Rodosz).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése