Mindenféle fejlemények

Hát ez a hét nagyon élmény dús volt. Új álláslehetőségek kapcsán ugyan semmi nem történt sajnos, de a jelenleginél van pezsgés. 

Hétfőre a főnököm meetinget szervezett a marketing vezetővel, mert úgy tűnt, sok hasonló dolgot egyszerre, de egymástól függetlenül kezdtünk el csinálni, és egyértelművé akarta tenni, hogy kinek mivel kell foglalkoznia. Ugyanis amikor be akartam vezetni a világnapos projektemet (heti 1-2 világnap megünneplése, azzal kapcsolatos játék, vetélkedő vagy éppen evés) a marketing is egy hasonló programba kezdett bele. Ez persze engem nagyon elkeserített, mert nem vontak be, és bármennyire mondják a belépésem óta, hogy szeretnének velem dolgozni, következetesen nem teszik ezt. Aztán a meetingen kiderült, hogy én azt gondoltam, hogy ők felelősek az employer branding-ért és ők nem vonnak be, ők meg azt gondolták, hogy én vagyok érte a felelős és én nem keresem őket. Mire jó egy meeting?😁 De most a főnököm leszögezte, hogy én vagyok a felelőse és ebben a marketing dolgozik nekem/velem/alám. Nnnnaaa. A szülinapos projekt viszont elindult, minden szülinapost egy tábla Lindt csokival köszöntünk fel, már meg volt az első és nagyon boldog volt az "alany".

Aztán a hét második fontos eseménye az volt, hogy bejött az ügyvezető és kért tőlem 10 percet. No, vajon mi van? Kiderült, hogy a recruitment manager (a másik HR-es hölgy, aki miatt nem lehettem igazgató, mert vigyázunk az érzéseire...) gyermeket vár. Tervei szerint júliusig még dolgozik, szülés után 6 hónapot nem, majd 4 órában jönne vissza. Közben az egyik toborzónk is várandós, ő március végéig van és nála van az oktatásszervezés is, amit éppen átveszünk tőle. Tehát az általunk megálmodott 2 csapatból álló HR modell úgy július táján felborul, így újra kell tervezni. A jelenlegi terv szerint a recruitment csapat is bejön alám, ott marad egy junior toborzó és az admin, akin eddig osztoztunk 3-3 órában, felveszünk egy senior toborzót és én is beugrom alkalmanként a toborzásba, ha senior jelöltek vannak. Ha visszatér a recruitment manager hölgy, manager már akkor sem lehet, mert 4 órás vezető nem igen akad. Mindehhez persze nekem is 40 órásnak kell majd lennem (most ugye csak 32). Szóval ez teljesen átírja a képet és átalakítja a szerepemet. Persze mindez még a tervezés fázisában van, majd meglátjuk, hogy alakul.

Aztán pénteken újabb dolog történt. Az egyik legkedvencebb kollégám írt egy levelet a vezetőknek, hogy nagyon sok dolgozói kezdeményezés, meg juttatási javaslat, meg employer branding javaslat van/volt a múltban, de mivel ezeket sosem fogta össze senki, mind feledésbe merülnek és eltűnnek, pedig nagy igény lenne hasonlókra. Azt vetette fel a levélben, hogy valakinek egy kézbe kéne ezt fogni. Erre persze rögtön ugrottam, hiszen 8 hónapja szeretnék valamit, amivel szívesen foglalkozom, hogy legalább 5%-át élvezzem ennek a munkának. Kíváncsi vagyok mi lesz a többiek reakciója, sokan nem válaszoltak még a levélre.

Emellett egy igazán nagyszerű tréning anyagot készítettem a közelgő teljesítményértékelésre, 4 órát át dolgoztam rajta tökéletes flowban. VÉGRE!

Az meg már csak hab a tortán, hogy kellett csinálnom egy HR riportot, de semmi iránymutatást nem kaptam hozzá. Úgyhogy csináltam valamit, amit én jónak gondoltam és elküldtem. A főnököm azt mondta, hogy ne vegyem magamra, ha nagyon kukacoskodni fognak a tulajdonosok (ő is az egyik, de ő nem😌), de ők már csak ilyenek, Úgyhogy vártam, hogy leoltanak rendesen. Aztán kiderült, hogy tök jó lett a riport és meg voltak vele elégedve. 

Szóval ez az első vasárnap, hogy nincs gyomorgörcsöm már előre a hétfő miatt.

Voltam az El Greco kiállításon, ha még nem láttátok, menjetek el, nagy élmény. Az első terembe volt csak nagy tömeg, utána már lehetett nézelődni és ámuldozni.  A nézők körül a kedvencem egy nagypapa fazon volt, aki megállapította a kevés ruhát viselő alakokról, hogy pucérak és perverzek😂 Volt viszont egy végtelenül szakadtnak és egyszerűnek látszó férfi (nem úgy tűnt, hogy van ilyesmire 4000+ forintja, vagy hogy egyáltalán érdekli ilyesmi) akit viszont teljesen lenyűgözött a kiállítás és hatalmas érdeklődéssel tanulmányozta a képeket és olvasta a leírásokat. A kinézete alapján nehéz évei lehettek, de azt gondolom, hogy belül minden bizonnyal a régi maradt és fogékony a szépre.