Eltelt az első értékelhető hét már az új minőségemben. Persze szerződésmódosításom még nincs, mert a hét elején a titulusomban még mindig nem jutottunk dűlőre. Nagyon sok munka volt a héten, ilyen elfoglalt még nem is voltam itt, de ez nagyon jó volt. Még múlt hétvégén eldöntöttem, hogy megnézem, hogyan boldogulok autó nélkül, mert azt gondoltam, hogy jobb lenne, ha eladnám a kocsit. Sokba kerül, nincs kihasználva, arra nem telik, hogy azzal járjak dolgozni, akkor meg minek. Így ezen a héten a vasútállomásig is Volán busszal mentem. A Volán-Máv-villamos-metró kombóval 1 óra 45 perc az út. Hazafelé rosszabb, mert 19:25 után már csak 20:40-kor van busz, úgyhogy legkésőbb a negyed 7-es vonattal haza kell indulnom. A cégtől délután kb. 40 perc a vonatig eljutni, úgyhogy túlórázni nem igazán lehet. Most csütörtökön volt egy céges rendezvény (Ronda pulcsi nap sütizéssel) ami után este fél 7-kor tudtam hazaindulni. Mivel csak a 20:40-es buszt értem el, 2,5 óra volt a hazaút mintegy 40 perc várakozással a zuhogó esőben a váci buszpályaudvaron, de a többi nap is 2-2 óra volt hazajutni a 75 perc helyett. Szóval a próba hét sikeres volt, megtartom az autót arra a komoly napi 1,5-1,5 kilométerre, amit a vasútállomásig oda-vissza meg kell tenni😀 mivel azzal 45 percet meg lehet takarítani. Itt lenne jó, ha lehetne gyalogolni, de a Külső Rádi úton ezt csak az öngyilkosjelöltek kísérelnék meg, ugyanis a forgalmas úttesten kell menni, járda nincs. Tervben ugyan van egy bicikli út és járda, de az sok-sok év múlva lesz csak, már ahogy itt Vácon mennek a dolgok.
Hét közepén aztán megszületett a titulusom is: HR és Szervezetfejlesztési vezető/HR and OD Manager. Ezen a héten 3 napot voltam bent, 2 meetingem is volt az új főnökömmel, aki a pénzügyi igazgató. Olyan édes volt, készített nekem egy álomszép adventi koszorút. Bár már korábban megbeszéltük, hogy csinál nekem egyet, azt hittem pénzben kerül, de ajándékba kaptam tőle. Nagyon kedves hölgy, jól is működünk együtt, ami csoda, mert nőkkel általában nincs kémiám, de nála nem játszik a szakmai féltékenység, ez sokat segít. Amúgy lehetne a lányom, amin jól elszórakoztam magamban egyik nap a vonatúton.
Aztán a meglepi. Említettem, hogy az esélytelenek nyugalmával jelentkeztem jó pár állásra. Nos, egyik nap csörög a telefon. Ismeretlen szám. Felvettem, hátha valamelyik munkatársam. De nem, egy recruiter volt. Úgy tűnik, jelentkeztem egy director szintű állásra, amit elfelejtettem beírni az álláskereső nyilvántartásomba és amiről amúgy is teljesen megfelejtkeztem. Head of People and Culture Hungary and CEE. Volt egy rövid előszűrő beszélgetés, majd, mivel itt megfeleltem, tovább is ment az anyagom az ügyvezetőhöz. Innen folyt.köv. januárban, ezt megírta a recruiter, mert az ügyvezető januárig szabin van. Vicces. Pont ott nyílik halvány lehetőség, amire nem is emlékszem😀
A jelenlegi helyemen pedig nekilátok feltárni és kijavítani az eddigi HR által elkövetett hibákat. Van sok. Amikor megoldást javaslok egyikre másikra, vagy megoldok egy hatalmasnak tűnő problémát 5 perc alatt, csak néznek rám, mintha valami csodát mondtam volna, pedig a legtöbb dolog egyszerű és magától értetődő. Ma is dolgoztam kivételesen 13:00-ig, sőt a másik HR-essel még délután is csevegtünk Teams-en, mert neki sem tetszik az új titulusa😀
Szóval egyelőre kösz, jól vagyok, talán ez az első hét 2021.04.14 óta, amikor ezt nyugodt szívvel le tudom írni. Sőt, ma még egy ici-pici bónusz is érkezett a bankszámlámra, meg is lepődtem rendesen, mert tudtam ugyan, hogy fizetünk valamennyit, de biztos voltam benne, hogy nekem nem.
Még jövő héten jelentkezem, de aki már akkor nem olvas, annak békés, boldog ünnepeket kívánok nagyon sok szeretettel. A kép az irodánkban készült😎
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése