Nos, megkaptam az ajánlatot. Nem minősíteném, de a történelmi hűség kedvéért megemlékezek itt is róla. A fizetés nevetséges (legutoljára 2011-ben kerestem ennyit), a pozíció neve nem lehet HR igazgató, mert jaj, akkor mit szól majd a másik HR-es, ha őt nem úgy hívják (Recruitment Manager lesz az új felállásban), valamint a recruitment nem tartozik majd alám, mert jaj, mit szólna szegény másik HR-es, ha még egy alkalommal felé tennének valakit. Vajon az én lelkemmel mikor fognak ennyit foglalkozni? Így 6 fős csapat helyett lett 2 db 6 órás emberem, akik közül az egyik édes és kényelmes, pörögni nem tud, de nem is akar, a másiknak 2 gyereke van és február végén jön vissza GYED-ről. Ebből nagyjából levehető, hogy csak én fogok dolgozni. Ehhez van 4 cég egy csomagban, érthetetlen szabályok, idióta folyamatok, állandó feszültség az egyik tulajdonos és a vezetés között, autokrata vezetés és egy olyan ügyvezető, aki minden hasznos, modern, a céget előrevivő és az embereket jobban szolgáló dolgot hatalmas szkepticizmussal fogad és aki többek között nem hisz az egyenlő bánásmódban. Álomhely😀 De képzeljétek, sikerült kitárgyalnom még plusz 50e Ft-ot (bruttó). Juhéééé!!!!!! Ezen felbátorodva kértem egy kisebb, könnyebb laptopot a a júliusban ideiglenesen kapott 2 kilós helyett, de persze nem kapok, ugyanis az pénzbe kerül. Viszont vehetek magamnak. Ja tényleg, ez nekem eszembe se jutott, köszi! Kértem teljes jogú hozzáférést ahhoz a programhoz, amit használnom kell (mert fél éve a másik HR-es account-jával lépek be), de azt sem lehet, mert az is pénzbe kerül. Mindehhez csak ismételten annyit teszek hozzá, hogy ez egy IT cég..... Továbbra is saját mobilt és saját előfizetést használok. Nincs helyem az irodában, vagyis mindent cipelek folyamatosan, így a vonat-villamos-metró-gyalog játékot minden nap, amikor bemegyek, 5-6 kilóval a vállamon teszem meg (laptop, jó nehéz hálózati kábel, egér, jegyzetfüzet, személyes holmik). Irodaszerem sincs, de ha azt is cipelném, meg a bevásárlást is hozzá csapnám, esténként, akkor 10+ kilóval közlekedhetnék. Viszont így hamar megtanultam, hogy kiválóan el van az ember jegyzetpapír, bugyi, gemkapocs, kapcsológép, post-it és egyéb irodai apróságok nélkül is. Na de most akkor hogy van ez a dolog a Munka Törvénykönyvében, hogy a munkáltatónak kell biztosítania a munkavégzés feltételeit? Mondjuk az ügyvezető az utolsó, akit ez meghat. Megmaradt a 4 nap is (így minimalizálták a fizetésem), de az egyetlen jó pont, hogy megmaradt a 2 nap home office is. Bár megkértek, hogy a 4 napot húzzam szét 5-re (hétfőn kezdjek később és pénteken dolgozzak délelőtt). Ezen még gondolkodom. Tehát igen tisztelt hölgyeim és uraim, szeretettel, de szomorúan és mély alázattal megállapítom, hogy végre van állandó munkahelyem, viszont ilyen rossz munkahelyem még életemben nem volt, bár a Budapest Airport és a PanTel még erősen vetélkedik ezzel az első helyért.
Na de jobb ma egy veréb, mint holnap kettő, vagyis elfogadtam, mert egész egyszerűen nincs más választásom és szükségem van a havi bevételre, ha nem akarok mindent elveszíteni, amiért 30 nagyon kemény évet dolgoztam és küzdöttem. December 1-től már él a szerződés (persze majd ha aláírjuk, de még ki kell találniuk a pozíció nevét, mert abban nem jutottunk egyetértésre). Természetesen ettől még a maximumot adom itt is, mert vagyok annyira büszke és lelkiismeretes, de azt is elárulom, hogy az ügyvezetővel és a pénzügyi igazgatóval folytatott "tárgyalás" után bőgve tettem meg az utat hazáig és azóta is sírok, ahányszor ezt az egészet végig gondolom.
Persze, mindezen jól felhergelve azonnal jelentkeztem 5 új állásra, mindezt tettem az esélytelenek teljes nyugalmával, hiszen úgysem vesznek fel sehová, már 51 éves lettem közben, öreg vagyok és nem kívánatos. Ja, meg drága is. Dehát tulajdonképpen most már biztonságban vagyok, nincs mit veszítenem. Ez egy új élet, de egy olyan új élet, amit képtelen vagyok megszokni. Tavaly április 14-ig legalább a munkámban volt örömöm, most már abban sincs. Így viszont nehéz lesz tovább menni. Hogy honnan vegyek motivációt, azt végképp nem tudom. Vajon azon is van már ársapka?
Slinky, a teraszomon lakó imádkozó sáska meghalt, valamikor tegnap történhetett. Várható volt, nagyon hideg van már kint és nem volt mit ennie, de azért sajnálom. Úgy megszoktam, hogy minden reggel köszönök neki vagy éppen odébb rakom, ha pont nem tudok miatta kimenni. Néha magától is odébb ment, ha szóltam neki és nem is jött be bogár a lakásba, amióta ő őrizte az ajtót. Hiányozni fog. De ez egy ilyen időszak, a változások, a lemondások, a hiányok, a búcsúzás ideje.
De mivel ma van advent 2. vasárnapja amikor a remény gyertyáját gyújtjuk meg, talán lehetnék sokkal bizakodóbb. De sajnos nem vagyok vallásos, nincs is adventi koszorúm. Mondjuk attól még gyertyát gyújthatok. Legyen úgy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése