Nos, hát jelen pillanatban azt gondolom, hogy ez életem eddigi legrosszabb munkahelye. Eddig egyiknek sem adtam oda ezt a kitüntető címet (bár a Budapest Airport és a Pantel erősen vetélkedtek érte), de ez most megérdemli. Ha egyáltalán van mit csinálnom, akkor rendszerint olyan feladat van, amihez nem kaptam tréninget vagy nincs hozzáférésem. De általában nem ismerek lehetetlent, így ha törik, ha szakad, elvégzem a feladatot, de 10-ből 1-szer sajnos nem jól. Akkor viszont rögtön le vagyok oltva, hogy nem jó, nem így kell csinálni és legközelebb ne így csináljam. Amikor ilyenkor csendben megemlítem, hogy nem ismerem a rendszert és jó lenne egy betanítás, akkor az a válasz, hogy őket sem tanította senki. Köszi. Ennyit az előző blog bejegyzésben emlegetett segítőkészségről.
Az ügyvezető nem jelentett be hivatalosan, így nagy a köd annak tekintetében, hogy én ki vagyok, mit csinálok, miért csinálom és kinek riportolok. Így fordul elő az, hogy az egyik projektem legfontosabb közreműködője nem engem tájékoztat az eredményeiről, hanem a HR vezetőt, holott egyértelművé tettem, hogy a projekt hozzám került, ő már nincs benne. Ilyenkor persze a HR menedzser továbbítja az infót, de ez akkor is kellemetlen és érthetetlen.
Mivel nincs operatív feladatom és a projektek kis lépésekben haladnak, sokszor nincs mit csinálnom. Mivel sokszor csak 2-3 ember van bent, tanulni és szocializálni sem nagyon lehet. Aki ismer, tudja, hogy ettől a tehetetlen tétlenségtől falra mászok, a blog korábbi részében a Tredegar-nál is ez volt az első hetekben, majdnem le is léptem, de aztán szerencsére felfedezett a gyárigazgató😁
Hogy jót is írjak, megismerkedtem a marketing csapattal. Hát ők szuperek és nagyon sok csodás dolgot terveznek (employer branding, alumni, B2B, B2C és egyéb témakörökben). Rájöttem, hogy ilyesmivel is szívesen foglalkoznék, ha nem lennék introvertált, mert ugye ebben a munkakörben segít a sales véna, ami nálam teljesen kimaradt, mint beépített modul.
Ma megérkezett az első fizetésem is. Nagy tétekben fogadtam volna, hogy nem tudnak részmunkaidős fizetést kalkulálni és így is lett, elrontották a bérszámfejtést. Teljes munkaidősnek számoltak, aki egy napot igazolatlanul hiányzott (péntek, amikor nem dolgozom). Kezdhetem a reklamációt. A vonatjeggyel is volt hiszti. Azt ugyanis online veszem, de a könyvelő állította, hogy neki kell a fizikai jegy. Nálunk nincs jegypénztár, úgyhogy papír jegyet nem tudok venni. El kellett magyarázni, hogy online veszem, arról jön egy e-mail, amiben van kinyomtatható jegy és számla, de az sem volt jó. Végül az lett a konszenzus, hogy az e-maileket fogom továbbküldeni. Ja, mert ha hamisítanék, akkor biztos akkor is 419 Ft-os jegyet hamisítanék, nem mondjuk 1500 Ft-ost, logikusnak tűnik.
Persze, amilyen szerencsém van, az álláshirdetések között azonnal megjelentek az igazán nekem valók (HR igazgató, Head of HR és egyebek), amik eddig nem voltak sehol. De most ugye nem tudok jelentkezni, mert csak november 1-jén tudok kezdeni új helyen, azt meg melyik munkáltató várja meg..... Szuper.
Nem mondom, hogy jól érzem magam, sőt, de sokat segít, hogy 3 nap a hétből az enyém, úgyhogy csak az első 4 napot kell kibírni. A projektekkel nem lesz gond, de viszonylag kevés leterheltséget jelent, igaza volt az ügyvezető igazgató úrnak. Azt sem tudom, hogy melyik projektben kivel kell dolgozni, de majd ezt is kinyomozom. Addig is végigolvastam a teljes ISO dokumentumtárat, meg autodidakta módon nézegetem a rendszereket, amit használni kell, hátha megértem egyszer, hogy mit hogyan kell csinálni.
Már csak 87 nap van október 31-ig és ebből csak 49 a munkanap, de hosszú lesz.
Legyen mindenkinek csodás hétvégéje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése