Ez most hosszú lesz, elnézést.
Hát ez is megvolt, elkezdtem újra dolgozni. Az első napot az ügyvezetővel töltöttem, elmondott mindent, ami szerinte fontos volt, jó sok mindent. Beléptetés terén aznap annyi történt, hogy kért nekem bizonyos hozzáféréseket, vagyis mint a betanításom része, elmesélte és megmutatta, hogy hogyan kell ezt csinálni. A HR igazgató, aki helyett vagyok, ugyan megígérte, hogy bejön, de nem tette, viszont nem is szólt az ügyvezetőnek, hogy nem jön. Ez szerintem más helyen elfogadhatatlan lenne, DE a tulajdonos lánya ugyebár megteheti. Kimentünk ebédelni, de nem hívott meg. Ezzel tulajdonképpen nincs semmi baj, csak a mai világban furcsa. Mi az új belépőket első nap mindig meghívtuk ebédre (igen, néha saját pénzből is), engem is mindenhol meghívtak, ahol eddig beléptem, de nem előírás. Csak azért volt fura, mert amúgy egész nap azt hallgattam, hogy mennyire fontos a beléptetés összes körülménye, mert employer branding szempontjából sokat számít mi fogadja a dolgozót. Ja, se beléptetésem nem volt, se eszközöket nem kaptam, sem ebédet, de még egy belépőkártyát sem, fogalmam sincs hogyan telnek majd az első napok, szervezetlen az egész, így rendkívül jó benyomások értek így belépéskor😁😂😃 A pénteki nap elég hosszú lett, de főleg azért, mert nem volt mit csinálni, még nem volt semmihez hozzáférésem és, bár mellettem ült egész nap, az ügyvezető sem foglalkozott velem. Illetve annyit megtett, hogy elkészítette a munkaszerződésemet meg 3 másik iratot (munkaköri, titoktartási, tájékoztató), majd átküldte, hogy nézzem meg. A fizetésemet elrontotta, azt sasszemmel javítottam, meg pár másik hibát, de végül aláírtuk. Első körben, az én kérésem szerint, 3 hónapra, október 31-ig. Érdekességek: szinte senki nincs bent az irodában, mindenki home office. Ez nincs leszabályozva semmilyen szinten, leírva sincs. Amikor a szabályozás szükségességét megemlítettem, le lettem oltva, hogy az hülyeség, mert attól még bármi történhet, meg azt úgy sem lehet bebizonyítani, hogy ha a konyhában kávéivás közben törik be a dolgozó feje, mert ráesik a konyhaszekrény, annak köze van a munkavégzéshez. Nem mentem bele a munkavédelmi és egyéb vonatkozó törvények ecsetelésébe, látszott, hogy nincs értelme, ezt az igazgató úr eldöntötte és kész. Hmmm. Amúgy a reggel 8:45-ös érkezésemmel 2. voltam, majd pénteken már okosan 9:05-re értem be, de akkor is. A következő ember utánam úgy 10 perccel érkezett és szóltak is, hogy ne jöjjek túl korán (9-kor vagy előtte!!!!) mert zárva lesz az iroda és nem tudok bejönni. Hivatalosan 9:00-től 17:20-ig kellene lenni, de élő ember nincs, aki ennyit bent van.....
A rákövetkező hétfőtől szabin van az ügyvezető, így kicsit bizonytalan voltam, hogy velem mi lesz. Kértem időpontot a HR menedzsertől a naptárja alapján, de persze, hogy nem volt jó neki. Így a délelőttöt azzal töltöttem, hogy írtam a kulcsfontosságú embereknek, hogy szeretnék velük megismerkedni. Nagy meglepetésemre hatalmas örömöt okozott a levelem, kiderült már alig várták, hogy találkozhassanak velem. Az első találkozót még aznap meg is ejtettük és aznap délután beszéltem a HR menedzserrel is, igaz, nagyon röviden. Viszont végre megkaptam a GDPR tájékoztatást és megnyugodtam, hogy tudják mi az.... Bár, hozzá kell tennem, hogy beszkennelték az irataimat (ami ugye tilos) és erkölcsit is kértek (ami HR-esként esetleg érthető lehet). Így a keddet már valamennyi hasznos információnak a birtokában kezdtem el home office-ban. Az volt eddig a legjobb nap, mert volt egy HR meeting, amire behívhattam és vagy 2 órát beszéltem a HR menedzserrel is a különböző feladatokról. Kellőképpen megbotránkozott a beléptetésem körülményein, kiderült, hogy vérprofi a hölgy, de nem kapott semmi infót rólam, csak hogy majd jövök és azt hitte, hogy vállalkozóként teszem. Így gyorsan nekilátott végigvinni engem a hivatalos onboarding folyamaton, ettől kicsit jobban éreztem magam, mert láttam, hogy mégiscsak működik valami. Szerdán bementem az irodába, negyed 10-kor is 2. voltam, és egy másik kulcsfontos emberrel beszéltem, nagyon érdekes és jó volt. Utána meg elkezdtem olvasni a HR menedzser által átküldött levélözönt az egyes feladatokról, amit a HR igazgató csinált, de félbehagyott, mindenféle és fajta információ átadás nélkül, amikor elment "pihenni". Csütörtökön újra home office, délig olvasgattam a leveleket és jegyzeteltem ki a fontos dolgokat, amikor is felhívott egy külsős kapcsolat és kiderült, hogy az egyik feladattal kapcsolatban a létező összes határidőt lekéstük már, csak nem tudta kihez forduljon. Közben megkaptam a hozzáférést a kötelező oktatásokhoz. Mindkettő online oktatás volt. A munkavédelem elég gáz volt, mert pont az nem derült ki, hogy praktikusan mit kell tenni, például hol a gyülekező hely, hol van elsősegély készlet és ki az elsősegélyadó, milyen számon hívható az őrség, ha tűz van, hol vannak a tűzoltó készülékek és így tovább. Az irodában egymás hegyén-hátán állnak a tűzveszélyes anyagok (üres kartondobozok minden méretben). Az ISO képzés aztán vitte a pálmát, Google translate fordításban nagyon gáz volt a szöveg, egy darabig jegyzeteltem a hibákat, aztán rájöttem, hogy így napokig tart és onnan próbáltam a tartalomra összpontosítani. Maga a tréning végtelen hosszú volt, mindenféle logikus rendszert nélkülözött és nem emberi nyelven volt megírva (magyarán csak az érti, aki amúgy is ért hozzá). Aztán jött a vizsga, amire 3x lehetett gyakorolni. Mindkét vizsgán voltak olyan kérdések, amiket nem fedett le a tananyag, de mindkettőn átmentem (na ja, a 22 év gyakorlat meg a rutin😁)
Összességében: eddig mind remek, nagyon kedves emberek, akik maximálisan segítőkészek, leszámítva azt az ici-pici gikszert, hogy olyan Office 365 verziót adott az IT, amivel nem lehet dolgozni, csak a doksikat megnézni. Egész meglepődtek, hogy én dolgozni is szeretnék, mondjuk az Excelben, de túl az első sokkon aztán kaptam egy full licence-t.
Ami a sokkot illeti, nekem ez az egész egy hatalmas és eddig feldolgozhatatlan kulturális sokk, olyan, hogy a fal adja a másikat. Teljesen el is keseredtem, hogy te jó ég, én ilyen helyen nem tudok dolgozni. Míg eddig vasárnap mindig azért sírtam, mert nincs munkahelyem, múlt vasárnap már azért sírtam, mert annyira nem akartam dolgozni menni.... Az elmúlt 22 évben én ugyanis arra voltam szocializálva, hogy törvényi megfelelés, meg munkavédelem, meg következetes vezetés, meg szabályozott folyamatok, na ez itt mind nincs és nem is lesz. Még jó, hogy csak 3-6 hónap és nem kell beilleszkednem ebbe a rendbe, mert azonnal megbolondulnék. Mindenki elmondja, hogy kicsit káosz van, mindenki tudni véli, hogy ennek az oka a 1,5 évvel ezelőtti generációváltás, amikor a tulajdonosok leköszöntek és új ügyvezető lett. Akkor érkezett ejtőernyősként a tulaj lánya is 2 év gyakorlattal HR Igazgatóként egy olyan HR élére, ahol a HR vezetőnek akkor már 15+ év gyakorlata volt. Ezt is hagyom megemészteni (a HR menedzser nincs túl jól emiatt, csak mondom.....). A HR igazgatóról vagy jót vagy semmit alapon nem nagyon nyilatkoznak, bár a másodikként megismert kulcsember mert rá némileg panaszkodni, illetve elhangzott az, hogy nincs kedve ahhoz, amit csinál és mást szeretne. Talán pont ezért kell neki a 3 hónap, hogy kitalálja, hogy mit akar, ki tudja. Azt senki nem tudja, hogy valójában miért ment el 3 hónapra. A HR-ről, mint osztályról is megoszlanak a vélemények, jellemzően a proaktivitást és a kommunikációt hiányolják és nem látják, hogy hogyan működik. A felém a kulcsemberek által elsőként megfogalmazott kérés az volt, hogy adjak valami keretet a HR-nek, illetve ne kelljen egy vezetőnek a HR munkáját végeznie, mindkettő felettébb jogos kérés.
Feladatok:
1) Be kell vezetnem egy ATS-t vagyis jelölt kezelő rendszert (vagyis azt a felületet és folyamatot, ahol és ahogyan beadod a jelentkezésed az interneten keresztül)
2) Lesz egy nagy országos IT vetélkedő, ahol mi is adunk egy kategóriát, amiben a versenyzők feladatokat oldanak meg, annak a szervezését kell összefogni. Itt késtünk le minden határidőt.
3) Az onboarding folyamatot kell javítani és digitalizálni. Mily meglepő😂
4) A teljesítményértékelés folyamatát kell átdolgozni és az újat bevezetni. Ez megér egy külön blog posztot, ugyanis nincsenek célok (és nem is kellenek, na!), a bónusz kalkuláció módja pedig, részben emiatt, nem átlátható, ez jogos panasz a dolgozóktól.
5) Az Alumni program létrehozása és működtetése
Tehát látható, hogy nem generalista leszek, hanem projektekkel fogok foglalkozni, mindenképpen érdekes lesz, azt gondolom.
Kaptam közben egy laptopot, mert rájöttek arra, hogy az enyémre nem lehet rátelepíteni a jelenlegi ATS rendszert (nekem Macbook-om van) ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerjem és össze tudjam vetni az új rendszerrel, de se táska, se egér, semmi... és ez egy informatikai cég, csak úgy mondom......😀
A 4 napos munkahét viszont nagyon bejön, főleg így, hogy 1 nap iroda, 1 nap otthon, 1 nap iroda, 1 nap otthon és pénteken már szabad vagyok. Ez valami isteni. Mostantól máshogy nem is megyek el dolgozni😊 Vonattal járok, 1 óra - 1 óra 15 perc az út, attól függően, hogy melyik vonattal megyek. A korai vonat a rövidebb idő, de akkor túl korán érek be, így ezen még kísérletezem.
Közben figyelgetem az álláslehetőségeket, egyelőre nem volt semmi új, viszont kaptam egy levelet a Gulf Oil and Energy-től (Emirátusok), hogy érdeklem őket és válaszoljak meg bizonyos kérdéseket, hogy tovább tudjunk lépni. Nagyon csábító, mert bútorozott lakás és privát autó jár az állások mellé, plusz a munkahely teljes ellátást biztosít munkaidőben. Persze ez nem dedikáltan nekem szól, hanem Talent Pool-t gyűjtenek, amihez tudnak nyúlni, ha van egy megüresedett pozíció. De ez most pont jó, hiszen most nem sietünk ugyebár.
Kaptam új belépő csomagot, ez új, ilyet eddig még sohasem kaptam (illetve csak egyszer amikor a Tredegar Corporation várt az első napomon Richmondban). Póló, toll, egy összecsukható frizbi, egy, a cégről és a dolgozókról szóló színes képregény (ami nagyon jó) és egy nyakbavaló a belépőkártyához. Nem sok, de azért én, ezek után, nagyon is örültem neki.