Pénteken egy viszonylag nagy presztizsű tanácsadó cégnél jártam bemutatkozni. Patinás belvárosi iroda, a tanácsadó kivételesen nem 22 éves (inkább 50 körül) és még doktori címe is van. A beszélgetés viszonylag rövid volt, amit a visszajelzések alapján annak tudtam be, hogy az önéletrajzom maga elég informatív volt. Persze ehhez hozzá kell tennem, hogy egy nagyon részletes adatlapot is ki kellett töltenem előzetesen, ami 2 órámba került és csak a derékbőségemet és a cipőméretemet nem kellett benne feltüntetni, minden mást igen. Először úgy voltam vele, hogy na én ezt biztos nem töltöm ki, de aztán győzött a szükség és nekiültem a munkának. A beszélgetés során szóba került, hogy mi lehet az oka annak, hogy 1 éve nem találok állást ilyen háttérrel, de a tanácsadó elmondta, hogy nagyon komoly a hátterem, ő érti, hogy nem szívesen hívnak be egy annál kevesebbet kínáló állásra. Amikor az került szóba, hogy a Dubai után is 2 év volt mire állást találtam, pedig azt hittem, azzal a háttérrel majd kapkodnak utánam, még a tanácsadó is elismerte, hogy nem csoda, hogy nem mertek már akkor sem megkínálni "kisebb" állással. Ez mind szép és jó, de a csodás hátterem ellenére én egyáltalán nem vagyok egy nagy durranás, bár lehet, hogy csak a szokásos önbizalomhiányom dolgozik bennem. Az biztos, hogy a tudásomat tekintve nagyon jó szakember vagyok, de hogy tudom-e alkalmazni minden esetben ezt a tudást, az még nekem is kérdés néha. Mindegy, összességében nagyon pozitív visszajelzésekkel távoztam a megbeszélésről, ami egy kicsit megerősített abban, hogy nem annyira reménytelen ez az egész helyzet, csak nagyon kevés olyan komoly profilú állás érhető el most, amire én vagyok a megoldás.
A 18 megpályázott állás kapcsán eddig 5 helyről jött elutasítás. Az indoklás nagyjából ugyanaz, találtak olyan embert a jelöltek között, akik jobban megfelelnek az elvárásoknak. Mivel én csak olyan helyre szoktam jelentkezni, ahol megfelelek minden elvárásnak és ezt az önéletrajzom világosan tartalmazza, itt megint lehet akadály a tapasztalat, mert mindegyik állás esetében 1-3 év tapasztalatot kértek, nekem meg ugye.....na de hagyjuk.
Újabb két HR vezető ismerősöm vesztette el a munkáját. Az egyik még viszonylag fiatal, de 3 gyerek anyukája, így esetében ez okoz komoly gondot a keresésnél. A másik kedves ismerős hozzám hasonló helyzetben van (nagyszerű háttér, sok tapasztalat), reménykedik, de ő sem látja ígéretesnek a helyzetet. Egyikük sem tartja a vállalkozást elfogadható alternatívának, mert úgy érik, hogy ők sem alkalmasak rá, így már nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel.
A betegséget tekintve tegnap volt az első jó napom köhögés nélkül, így azt hiszem meggyógyultam, tehát ezen is túl vagyunk.
Elkezdtem angolozni, vagyis metodikusan frissíteni az angol nyelvtanári készségeimet nyelvtani feladatokkal és felsőfokú vizsga tesztekkel, eddig megnyugtató az eredmény, minden tesztet és nyelvtani feladatot sikeresen vettem. Hogy mikor szánom rá magam a tanításra, azt még nem tudom. Mivel ezt az évet engedélyeztem még magamnak az álláskeresésre, talán januártól elkezdek majd tanítani. Nem fogja fedezni a havi költségeket, de ha a felét legalább meg tudom teremteni, már kétszer annyi ideig kihúzom. Eddig azért nem kezdtem el, mert nem szeretek semmit félbe hagyni és nem akarok elkezdeni dolgozni tanítványokkal, majd ha állást kapok 1 hónap múlva, akkor lelépni és cserben hagyni őket. Tudom, de én ilyen hülye vagyok, másokra is szoktam gondolni, önző modulom nincs. Azt is számításba kell persze venni, hogy talán ez lesz a fő kereseti forrásom, de ha ezt vállalkozóként csinálom, akkor még kevésbé éri meg, mivel több lesz a havi kiadás a vállalkozói költségekkel. Akkor kell mellé majd még valamilyen munka hétvégén vagy éjszaka. Egy-két tanítvány az rendben van (ha nem kérnek számlát), de nagyüzemben már nem merném feketén csinálni az angoltanítást, mert engem az ellenőr is mindig elkap a buszon, ha 10 évente egyszer nincs jegyem😀 De legalább van egy plusz szakmám, ami nagy szerencse, ráadásul még szeretem is csinálni. Persze van még egy szakmám, az idegenvezetés, de arra semmi esély a korom miatt, meg a COVID miatt még nem állt helyre teljesen az idegenforgalom, nincs is nagyon álláslehetőség. De persze folyamatosan figyelem ezt a "piacot" is, hátha pont én kellek valahol.
Nagyon kellemes vasárnapot mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése