Ez most rövid lesz. Az izgalomnak vége. Behívtak a légitársasághoz interjúra. Az interjú viszonylag jól sikerült, nagyjából szimpatikusak is voltak az interjúzók is, bár megvárattak, de nekik ezt talán szabad. A tanácsadó szerint is nagyon jól szerepeltem az interjún és kiváló jelöltnek találtak, de mégis ők valami nagyon specifikusat keresnek és nem igazán feleltek meg nekik a bemutatott jelöltek, így többek között engem is elutasítottak, és folytatják a keresést. Amúgy nem lepett meg, túl jó lett volna a munka is, a fizetés is, meg minden más is, én ilyen ajándékokat nem szoktam kapni az életemtől. Nem is sírtam miatta (olyan sokat).
Egyébként a mai hangulatomra erősen rányomja a bélyegét az, hogy pont ma 1 éve bocsátottak el. Egy éve ilyenkor még zombiként pakoltam az irodámban és próbáltam 10 évet pár óra alatt lezárni.
Egészen reményvesztett lettem, de a másik oldalon ott van, hogy már nem érdekel. Lesz ami lesz. A pénzem már elfogyott, innen már sok jó nem jöhet.
Kellemes és pihentető húsvéti hosszú hétvégét kívánok mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése