Boldog karácsonyt!

Nos, jöjjön egy gyors beszámoló a heti fejleményekről az ünnepek előtt. Az említett álláslehetőségek közül csak a reptéri állás tartja magát. A többinél vagy túl senior voltam hátterileg és tapasztalatilag, vagy túl öreg (a szuperállásnál 30 évesek a főnökök) vagy el sem indult végül a keresés.

A reptéri munka esetében pénteken sor került az assessment-re. 2 török hölgy vezette le, valóban 4 óra hosszú volt. 3 szituációs feladatot kellett megoldani. A fő vonal szerint én egy üzletfejlesztési igazgató vagyok (miért is?), akinek 3 esetet kell kezelnie. 

1) Kaptam egy 9 oldalas leírást egy fiktív cég jelenlegi helyzetéről, szerkezetéről, tevékenységéről. Ebből kellett egy stratégiát készíteni a következő évre (milyen szervezeti változásokat javaslok, mit kell tenni az egyes vállalati célok elérése érdekében, vegyünk gyárat vagy építsünk, hogyan javítsunk a fluktuáción és sok más hasonló kérdés.) Arra, hogy elolvasd, értelmezd, átgondold, tanulmányozd a számokat és piaci adatokat és elkészíts egy 20 perces prezentációt, amiben részletezed a stratégiát és a szükséges akciókat 1 azaz EGY órád van. Hmmm. Majd ez 20 perc alatt kell prezentálni, illetve a executive team kérdéseire válaszolni. Tehát egy vállalat átvilágítása és egy sikerterv készítése. Nem mondom, hogy nem volt nagyszerű feladat, de egy maximalistának kínszenvedés, mert ez az idő szinte semmire sem volt elég. A prezentációhoz érve a javaslataim felét el sem tudtam mondani, pedig szerintem kiválóan megoldottam a feladatot, és hozzá kell tennem, nagyon élveznék egy ilyen munkát.

2) 2 oldalas leírás alapján fel kell készülnöm egy beszélgetésre az Operations directorral, akit rá kell vennem egy Lean Manufacturing program bevezetésére (amit a management amúgy már eldöntött és azt is hogy hogyan) és el kell érnem, hogy elköteleződjön a program iránt. Emellett el kell neki adni, hogy az általa kért SAP-t viszont még nem vezetjük be, mert ahhoz először minden folyamatot át kell tekintenünk. (mondjuk ezzel egyetértek élőben is) Erre van 20 perc, majd a beszélgetésre 10 perc. Itt félreértettem a feladatot, mert én úgy gondoltam, hogy a program bevezetést végző cég hoz 3 industrial engineert 6 hónapra ehhez, de nem, mert ezeket az embereket a gyártásból kellett volna elvenni. Tudom, hogy létezik ilyen, de mivel a 22 éves gyakorlatom során én csak emberközpontú helyeken dolgoztam és az előző 10 évben egy gyárban, ahol minden ember elvesztése nagy kín, tehát ilyen soha nem történhetett volna,  én úgy oldottam meg, hogy ezek extra erőforrások. De az nem volt jó. Amúgy sikeres volt a beszélgetés, az Ops Director belement a dologba😀 igaz, ajánlottam neki, hogy együtt fogunk dolgozni és segítek, ahol tudok (na ja, a HR-es vénám....).

3) Egy 3 oldalas leírás alapján fel kellett készülnöm egy beszélgetésre az egyik beosztottammal, akinek persze nem jó a teljesítménye, de egy valódi munkamániás, aki delegálni sem tud (lenne kire, csak nem akar) és a csapata fejlesztésével nem foglalkozik, így ott is egyéni problémák vannak. A beszélgetés utána 15 perc. Itt azt a visszajelzést kaptam, hogy pozitív hangulatú volt a beszélgetés, vagyis nem döngöltem bele a földbe. Erre én csak azt mondtam, hogy egy konstruktív, érdemi beszélgetés teljesítményproblémákról nem 15 perc (és ez alatt a 15 perc alatt még akciótervet is kellett volna összerakni a dolgozónak) és jóval több tényre és pontos információkra kell, hogy épüljön. Amúgy a beszélgetés során adtam neki visszajelzést, de ezt úgy tettem, hogy ajánlottam neki segítséget a problémák megoldásához.

Ebből a 3 feladatból, illetve a kapott visszajelzésből azért erősen megéreztem a magyar-török kulturális különbségeket és éreztem, hogy jóval lágyabb és emberibb vagyok, mint az elvárt. Na ja, mivel én egy emberközpontú HR igazgató lennék, nem egy keménykezű üzletfejlesztési diktátor😀

Mivel mindezek alapján sikertelennek ítéltem az assessmentet, el is temettem az állást. Ráadásul hétfőn megjelent a hirdetés a LinkedIn-en (eddig ugye tanácsadós keresés volt), úgyhogy biztos voltam benne, hogy ennyi volt. De nagy meglepetésemre kedden kaptam egy levelet, hogy sajnálják, de január 10-ig most áll a történet a szabadságolások miatt és utána folytatjuk a következő lépésekkel. Hmmm.

Szóval így állunk, 1 állás lehetőség maradt talpon. A netet közben elözönlik a HR manager hirdetések, de a követelmények alapján már nem is próbálkozom (1-3 vagy 3-5 év gyakorlat), ki a fene akar még tucatnyi visszautasítást kapni csak azért "mert túl jó". Bullshit ez az egész. Az eddigi közel 60 sikertelen próbálkozás egyelőre elég volt. Hogy mit hoz 2022 azt nem tudom. Fogok-e még valaha dolgozni, sajnos azt sem tudom. 

Jó most kicsit a karácsonyra hangolódni és megpihenni. Ez vitathatatlanul életem legrosszabb éve. A családomtól való teljes eltávolodás (ami egyébként a legjobb döntésem eddig), a munkám és a 120+ fős második családom elvesztése, a mindennapok értelmének elvesztése, az autóbalesetem, ez mind-mind égető és kínzó emlék marad jó sokáig. De a karácsony az jó. A készülődés, a karácsonyi otthon, finomabbnál finomabb ételek (Wellington-bélszín, töltött káposzta, marhahús leves, mákos guba, mákos bejgli, csoki- és tojáslikőr - ezt mind-mind én készítem), bekuckózni a jó melegben a kandalló mellett a takaró alatt a kanapén és idétlen karácsonyi filmeket nézni ezredszer, ez mind meleg érzéssel és nyugalommal tölt el. 

Éppen ezért nagyon sok szeretettel kívánok nektek békés, boldog karácsonyt, nagyon szépen köszönöm a sok kedvességet és támogatást, a sok segítő szándékot és a sok nevetést, ami határozottan szebbé tette az elmúlt, amúgy nagyon szürke hónapokat. Természetesen azért jövő héten is érkezik új bejegyzés, úgyhogy stay tuned. Puszi mindenkinek!!!!