Ez a bejegyzés csak a történelmi hűség kedvéért születik, hogy valóban mindent megörökítsek.
Visszajutottam oda, hol februárban voltam. Illetve még nem teljesen. Akkor kiégésről beszéltünk, ez még azért nem ugyanaz. De a reménnyel együtt elvesztettem az érdeklődésemet is, gyakorlatilag minden iránt. Semmi nem érdekel és semmihez nincs kedvem, előfordul, hogy már nehézséget okoznak a napi rutinfeladatok is. Megpróbálok felülkerekedni ezen, de ez emberfeletti erőfeszítést igényel tőlem.
A vicc az, hogy már 3 ember talált állást a segítségemmel, de magamnak mégsem tudok állást szerezni. Rádöbbentem, hogy ez még hosszú hónapokig, akár egy évig vagy évekig így lehet, de nekem annyi időm nincs. Közeledek a D-tervhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése