Nem legyél már transzparens!

Két fontos dolgot is tanultam az elmúlt héten. Az egyik, hogy nem minden extrovertált ember szeret előadni és szerepelni. Történt ugyanis, hogy a cégünk immár második évben egy országos informatikai verseny egyik kategóriájának szakmai támogatója. A verseny végén van egy díjátadó, ahol 3 díjat át kell adni a kategóriánk nyerteseinek. Ehhez ki kell menni egy többszáz fős egyetemi előadóterem "katedrájára", mondani kell 3-4 mondatot és kezet kell fogni a díjazottakkal. Ezt tavaly én csináltam, mert senki nem akart részt venni a vezetőségből. Idén is lezajlott ez a beszélgetés, hogy ki menjen és mindenki mereven elzárkózott a lehetőségtől, így azt gondoltam, hogy megint rám marad, bele is nyugodtam a helyzetbe. Aki ismer, tudja, hogy viszonylag zárkózott, visszafogott emberke vagyok, erősen introvertált. Ez és persze a szereplés meglepő módon mégsem okozott soha komolyabb problémát, sem tanárként, sem idegenvezetőként, sem stratégiai HR-esként, mert azt gondolom, hogy ha valamit meg kell csinálni, akkor meg kell csinálni (ezt talán kötelességérzetnek hívják és felül írja az introvertáltságot?). De nálunk a vezetőségben vagány, hangos, belevaló népek dolgoznak, akik úgy bele tudnak másokba gyalogolni, hogy csak na, mégis rettegnek egy 5 perces szerepléstől. Végül egy embert kiválasztottak, én megmenekültem😎, de nem is szívesen utaztam volna 4 órát 5 percért.

A másik dolog kicsit meglepőbb volt. Aki jól ismer, az azt is tudja, hogy őszinte vagyok, nem kamuzok, nem szépítek, ha hibázok, beismerem és vállalom a felelősséget. Most viszont ezért kaptam enyhe letolást, mert ilyen vagyok. Transzparensen felvállaltam, hogy egy feladatot nem csináltam meg és ezt rótták fel hibának, nem azt, hogy a feladat nem készült el. Hát milyen ember már az, aki beismeri az ilyesmit? Ez a munkahely folytonos tanulás😀 Azért persze nem változok meg, csak kevésbé leszek transzparens😊 és megtanulok ködösíteni.

Januárban szerintem amúgy több millió agysejtem pusztult el. Nem tudom mennyi van, de remélem még maradt😕 A januári hónap nem szólt másról, mint:

- béremelés miatti szerződésmódosítások készítéséről

- a 2023-as évben fel nem használt életkor alapján járó pótszabadság 2024-re történő áthozatalának dokumentálásáról (megállapodások készítése).

Mivel az emberek 90%-a nem jár be az irodába, ezeket mind ki kell nyomtatni, a munkáltatókkal (4 cég) alá kell íratni, be kell szkennelni, el kell e-mailen küldeni egyesével, ha visszaküldik a dolgozók is aláírva akkor le kell menteni. Szenior HR vezetői feladat, bizony. Most örülök először, hogy nem 300 fős a cég😜 A kolléganőmnek jutott az év eleji nyilatozatok menedzselése (adókedvezmény, pótszabadság, stb.) és a személyre szóló km elszámoló sablonok elkészítése, ráadásul ő részmunkaidős, úgyhogy nem tudom agyon terhelni, meg persze egyáltalán nem is szeretném. Úgyhogy a január nekem is az adminisztráció hónapja volt és bár még nem téptem ki az összes hajam, már jó úton járok😁

De meg is dícsértek a minap, azt mondták jobban vezetem a recruitment csapatot, mint az elődöm és hosszú távon számítanak rám. Hát nem szuper? Néha jó hír is van. Ma egyébként egy nagyon jó beszélgetésem volt az új toborzónkkal. Remélem ő segít kicsit modernizálni és frissíteni a folyamatainkat és a megközelítésünket, remek lány, nagyon ügyesen dolgozik.

Egyébként a már többször említett korábbi toborzási vezető visszatér a babázásból februárban, de mint azt a fenti dícséretből és más részletekből sejteni lehetett, nem kapja vissza a régi munkakörét, hanem ajánlottak neki mást, amit GYED mellett, vállalkozóként fog végezni. A munkája, már ha el is végzi, nagyon hasznos lesz a cégnek, hiszen új lehetőségek kiaknázásáról, új ügyfelek bevonzásáról, illetve az Akadémiánk hallgatóinak és a kiszervezett kollégáinknak a támogatásáról (coaching) szól. Így nyugodt lehetek én is, mert nincs veszélyben a helyem, az ügyvezetők is, mert a hölgy nem mérgezi tovább a légkört, meg a toborzók is, mert így állandosul a csapat és fejleszthetünk kedvünkre. Ez összességében tehát nagyon jól alakult.

Szép estét!

Motivációt vennék óccón

Nahát, végre itt az új év, új kezdetek, új remények. Az évet szokás szerint a Bécsi Újévi koncerttel kezdtem, jó pár éve már, hogy rászoktunk erre és meg kell mondjam, hogy azóta ez mindig az év egyik legnagyobb fénypontja, így elmondhatom, hogy az évem mindig jól kezdődik😊

Az első héten home office-ban voltam, de igazából a fű sem nőtt és a cégnél sem történt túl sok minden. Így persze megint elkezdtem azon gondolkozni, hogy mennyire kevés ez a munkakör nekem. Ha megszokod, hogy 24 éven át te a HR-es a 3. lefógfontosabb ember vagy a cégnél, ráhatásod van a dolgok alakulására, kikérik a véleményed és meghallgatják az ötleteidet a cég vezetésével kapcsolatosan, lehetőséged van sok dolgot jobbá tenni és javítani, emberek életét pozitív irányba megváltoztatni, nos, akkor nehezen kapcsolsz vissza egy adminisztratív, operatív működésbe, ahol szerződésmódosításokat irogatsz és lefűzöl, ahol az esetek többségében semmibe nem szólhatsz bele, nem lehet ráhatásod a dolgok alakulására, még a saját ötleteidet is mások valósítják meg ("mert ezt mi így szoktuk már 20 éve"), a vezetés pedig nem is tekint rád úgy, mint lehetséges üzleti partnerre, egyszerűen azért, mert fogalma sincs arról, hogy a HR ilyet is tud(na). Olyan ez, mint amikor felsőkategóriás 300 LE autó vagy, de itt elég a kocka Lada teljesítménye is és a 300 paci türelmetlenül topog a motorháztető alatt, de muszáj beérnie a (nagyon) lassú tempóval, ami nagyon frusztráló lehet nekik hosszú távon. Hát, nekem is egyre nehezebb és végtelenül demotiváló ez a toporgás, mert annyival többre lennék képes. Na de mindegy, igazából már megint csak magamat ismétlem. Emiatt persze elnézést kérek.

Sajnos az álláspiacon nincsenek jelenleg jó lehetőségek, vagy ha vannak, akkor Debrecenben meg egyéb távoli helyeken. Meg hát 52 évesen örülnöm kellene, hogy egyáltalán van állásom, úgyhogy ezzel be is fejezem a nyafogást. Viszont ha valakinek van arra ötlete, technikája, hogy ebben a helyzetben hogyan szerezhetnék némi kis motivációt és lendületet (óccó, kínai is jó lesz😃), akkor ne tartsa magában és árulja el, mert nagyon nagy szükségem lenne egy kis extra energiára.

A szorongásaimat ezen a héten muszáj volt legyűrni, mert 4x is be kellett mennem az irodába. Ehhez még jött az is, hogy reggel 9-re, amihez 6 órakor kell kellni, nos a korán kelés meg én, hát, hogy is mondjam, mi két különböző faj vagyunk😃 De minden akadályt kitűnően vettem, úgyhogy az év egyik (várhatóan) legnehezebb hetén már sikeresen túl vagyok. Közben boldoggá tettem kedves NN-es barátnőmet, mert nyitottam nála még egy megtakarítást és beléptem az általa ajánlott egészségpénztárba is, így most már agyon vagyok biztosítva.

Közben folyamatosan száguldoznak a fejemben az expressz vonatok, hogy mit kéne kezdeni az eddigi tapasztalataimmal és tudásommal, ami más embereknek és cégeknek még hasznos lehetne és amit a munka mellett is csinálhatok, de ehhez kéne 1 nyugodt hét, amikor papírral, ceruzával végig tudnám gondolni alaposan, hogy mibe érdemes belevágni, belefektetni és főleg, hogy hogyan. De tudom, hogy meg kell tennem, mert ha másfél év alatt nem nyugodtam bele ebben a jelenlegi helyzetbe, akkor már nem is fogok. 2024. június 12-én lesz 25 éve, hogy HR pályára léptem (de ki számolja), az ünneplésen kívül jó lenne addigra akárhogy is visszajutni arra a pontra, hogy "hű de jó, imádom amit csinálok, menjünk, robogjunk, csináljuk, ez az!!!!". Úgyhogy most ez a (nem kicsit ambíciózus) célom.

Itthoni helyzet: Most már hivatalos, mert látszik, hogy a fű a kertben negyedszer is tönkre ment, ez 7 év alatt elég jó eredmény (?), úgyhogy tavasszal majd megint kell vele kezdeni valamit, jöhet végre a Pázsit Doktor és újabb százezrek mennek ki az ablakon. A budapesti munkahely miatt amúgy most már komolyan napi szinten foglalkoztat, hogy vissza kéne költözni a székes fővárosba, de az ingatlan árakat nézve amennyiért el tudnám adni a 75 nm-es szuper házat, annyiért kb. egy lerobbant 30 négyszetmétert kaphatok Pesten erkély vagy terasz nélkül, így azért nem annyira vonzó a dolog. Szóval ezen azért még gondolkodom. 

Mindenkinek eredményekben és sikerekben gazdag, örömökkel teli nagyon boldog új évet kívánok!