Hiper-szuper állás, de melyik?

Először is update a hiper-szuper HR igazgatói állásról. 3-4 hét mély hallgatás után felhívott a tanácsadó, hogy úgy tűnik, van egy belső jelölt a pozícióra, akivel a cég vezetői jelenleg tárgyalnak. Úgyhogy elnézést kér meg minden és persze ha lesz hasonló lehetőség, azonnal megkeres. Hát ennyi hallgatás után mondjuk nem vártam mást. Ebben tetszik a saját cégem gyakorlata. Ha nem is történik éppen semmi, akkor is kéthetente minden jelöltnek adunk visszajelzést és kérjük a türelmét. Ez egy kicsit kulturáltabb, mint hetekig lógva hagyni valakit.

Nálunk a beadott pályázatommal én nyertem meg a lehetőséget, hogy én vezessem a recruitment csapatot is. A pályázatomban még érdeklődést és motivációt is véltek felfedezni a toborzás iránt. Kaptam is egy ajánlatot, mégpedig azt, hogy végre 40 órás azaz teljes munkaidős leszek. A bért nagyjából annyiban változtatták, hogy arányosították a 40 órához és kis grátiszt tettek rá, viszont azért, hogy több munka, szélesebb felelősségi kör, több beosztott már nem adnának semmit. Van viszont egy motivációs extra összeg, amit minden hónapban akkor kapok meg, ha jól teljesítek. Emellett heti 3x kell bemennem az irodába, ami nem fair, mert senki másnak nem kell ennyiszer. Alapvetően persze nagyon jó az ajánlat, de mivel a saját főnököm javasolta, hogy próbáljam feljebb tornászni, hát erre is tettem egy kísérletet. Indoklásként azt jelöltem meg, hogy az ajánlott fizetés csak a teljes munkaidőt fedezi, a többlet munkát/felelősséget/erőfeszítést nem. Nem valószínű, hogy ez sikeres próbálkozás volt, de az alapajánlat is van olyan jó, hogy igent mondjak. Mondjuk még mindig csak az előző cégnél kapott fizetésem 70% körül lesz a bérem, de ez is jelentős javulás a korábbihoz képest. Ez így is hatalmas segítség, mert most már biztos, hogy édesapám otthonban kerül, mert a háziorvos végre beismerte, hogy apámnak 24 órás ápolásra van szüksége, úgyhogy a többlet fizetésem megy is majd az intézményi térítési díjra. Nem tudom, hogyan oldottam volna meg a mostani béremből.

Amúgy az új pozíció július 1-től élne, a motivációs összeget pedig, ha jól értettem, félévente kapnám meg, úgy ütősebb összeg. A héten kapok végleges választ (már pénzügyileg).

Voltunk csapatépítőn. A főnököm a pénzügyi igazgató, neki riportol a pénzügy és a HR, így a 2 csapat együtt kelt útra a Budai várban egy kincskereső expedíción. Utána együtt vacsoráztunk. Jó kis délután volt, nagyon jól éreztem magam.

Aztán péntekre megbetegedtem, ami rám nem jellemző, szinte soha nem vagyok beteg (kopp, kopp, kopp) legutoljára ilyen beteg, mint most, 2002-ben voltam. Vírusos vagy bakteriális torokgyulladás szerű valami, mostanra kiegészülve hurutos tünetekkel, mint eldugult orr, fájó arcüreg, köhögés. Soha nem vagyok lázas, de tegnap este 37,8-ig ment fel a hőmérő, erre kisgyerek korom óta nem volt példa. A szombat még viszonylag jó volt, a vasárnap meg a hétfő első fele igazán borzalmas volt, olyan gyenge vagyok, hogy 2 percig tudok állni, aztán le kell hogy üljek. Ma fél 6 körül kezdtem kicsit jobban lenni, gyorsan neki is álltam rendet rakni, és 2 nap után most ettem először. Persze ízeket nem érzek, úgyhogy csukott szemmel bármit ehettem volna😁

Nyílnak a rózsák és persze megjelentek rajta a tetvek, de 2 napig képtelen voltam még a kertbe is kimenni, de most este elvégeztem a szükséges tennivalókat. A fenyőfák csodásan nőnek, imádom őket és kezd kirajzolódni a fejemben, hogy hogyan is fog majd szép lassan kinézni a kert, de az még sok munka. Most még igen egyszerű, de nagyszerű😁

Mindenféle történik

Úgy be vagyok darálva, hogy ma jöttem rá, hogy múlt héten nem is írtam. Úgyhogy jöjjön az update. Először is a hiper-szuper álláslehetőségről. Nos, a belengetett HR Igazgatói állásról azóta természetesen néma csend van. Ez a tanácsadó és a cége amúgy pont így szokott mindig működni. 5 napon át intenzíven hívogat mindennel, aztán eltűnik. Ez a 3. ilyen keresésem velük, így ugye nem kell mondjam, hogy nem is lepődtem meg ezen. Furcsa módon, annak ellenére hogy giga fizetés lett volna, meg bónusz, meg autó, meg habzsi-dőzsi, egyáltalán nem érintett meg és nem vagyok csalódott sem. Mondjuk nem szívesen jártam volna be Vácról Törökbálintra még egy luxus autóban sem (legfeljebb sofőrrel😀). Jött közben egy másik megkeresés, ezúttal a LinkedIn-en. Egy indiai céghez keresnek HR managert. A feladatleírás szerint nem jelentene előrelépést, ráadásul minden nap be kell menni az irodába, és akkor még nem időztünk el azon a gondolaton, hogy indiai..... szóval nagyon kedvesen megírtam a recruiternek, hogy nagyon szépen köszönöm, de csak előre mennék, nem hátra😀

Elkészítettem a "pályázatomat" a toborzási területtel kapcsolatban. Csak emlékeztetőként, szülni megy a toborzási terület vezetője és addig (meg ha visszajön, azután is, de ezt ő még nem tudja) másnak kell vinnie azt a területet/csapatot és az egyik ötlet az volt, hogy hozzácsapják a HR-hez. Valljuk be, van benne ráció😊 Nos, ezt az "állást" meg kellett pályáznom. Készítenem kellett egy pályázati anyagot, amiben leírom, hogy hogyan működtetném a toborzási területet és hogyan érném el, hogy az éves célok megvalósuljanak. Leírtam. Igaz, kisebb regény lett belőle, de tegnap elküldtem a felsővezetőknek. Így az elmúlt 3 hétben teljesítendő összes határidős munkámat sikerrel elvégeztem.

Közben azért füstölög a fejem, meg a kolléganőmé is, mert fel lehet tenni a kérdést, hogy "Itt mindenki hülye?" (Jöhet is a válasz, hogy: "Itt? Mindenki!) Ezek történtek, amik füstölgésre adnak okot:

1) Egy vezető gondolt egyet és felvett egy embert. Ehhez azt kell tudni, hogy ajánlatot csak a toborzó csapat adhat ki, más nem, de őket be sem vonta. Aztán elkezdte beléptetni, ami pedig a HR feladata. Miután mindent összekuszált, és mindenkin átlépett, jöttünk mi. Természetesen minden hibát kezeltünk és kijavítottunk, dupla annyi energia volt, mintha követtük volna a már 7-8 hónapja hibátlanul működő folyamatot.

2) Az eredeti megállapodás alapján a diákokkal, gyakornokokkal a toborzó csapat foglalkozik. Kiderült, hogy ez nem egészen így van. Akkor ugyanis, ha valami gond és intéznivaló van, akkor bizony hozzám tartozik. Most pedig gond van, illetve már csak volt, mert természetesen megoldottam. A füstölgés oka igazából az, hogy ez a sokadik feladat, amit pofátlanul, kedves mosollyal rám tolt a toborzó csapatot vezető hölgy.

3) Fel kell vennünk 2 GE-nél dolgozó gyakornokot. Tárgyalni kell velük a feltételekről, ajánlatot kell nekik adni, és egyebek. Igen, a blogot rendszeresen olvasó okos ember azonnal kapcsol, hogy igen, ez a toborzó csapat dolga. De most nem ért rá a toborzó csapatot vezető hölgy..... így csodák csodája, micsoda meglepetés, nálam landolt az eset. Ami szép benne, az az, hogy az egyik gyakornok orosz, és ezzel együtt jár munkavállalási engedély meg tartózkodási engedély ügyintézés, plusz minden munkaügyi dokumentumnak meg kéne születnie legalább angolul, ha már oroszul nem is. Biztos emlékeztek rá, de pont ilyen módon tolta rám a korábbi orosz ember felvételével kapcsolatos feladatot. Így most megint én végzem az ő munkáját (is).

Mindezzel persze nem lenne baj, ha unatkoznánk. De mostanra annyi feladat jött be, annyi mindenbe be vagyok vonva és annyi mindet elvállaltam (főleg fejlesztési feladatokat), hogy azt sem tudjuk a kolléganőmmel, hogy hol vagyunk. Jellemzően eset fél 8-ig minden nap dolgozom. Igen, itt jegyzem meg szerényen, hogy még mindig 32 órás vagyok és heti 4 napra szerződtem, ezzel szemben kb. 50 órát és heti 5 napot dolgozom már január óta. Ígéretek vannak, hogy leszek még teljes munkaidős, de az ígéret is csak füst.

Pont emiatt kell okosan gondolkodni. Hiszen pénzre van szükségem az apám miatt. Most úgy áll, hogy mégis otthonba megy, ami min. 210,000 Ft/hó, de határ persze a csillagos ég. Mindegy, mert ennyi sem tudok fizetni, így kell a másodállás, vagy egy ennél jobban fizető állás. De azt már talán érzitek, hogy bármennyire is nem ez az álommeló, most már nehezen mennék el innen. Ha megkapnám a toborzói csapatot, akkor viszont teljes munkaidős lennék, nagyobb szerepkör, nagyobb felelősség és nagyobb fizetés, ami most nagyon jól jönne és talán közelebb jutnék ahhoz, ami volt és ami voltam. Fingers crossed.🤞

Lehetőségek

Muszáj azzal kezdenem, hogy megkeresett egy tanácsadócég. Már kétszer pályáztam náluk. Az egyik esetben a tanácsadó az első interjú után felszívódott, mint a köd, a második esetben vagy fél évig állt az egész, majd kaptam egy elutasítást, Kicsit úgy éreztem, hogy talonban tartanak mindaddig, amíg kiderül, hogy jó-e az, akit ténylegesen felvettek. Na de.... Most egy HR Igazgatói pozícióról van szó, nagy fizetés, sok juttatás. Az eddigi egyetlen  szépséghibája az, hogy Törökbálinton van. Ha még Pesten laknék, a szemem se rebbenne, de így, hogy Vácon lakom, ez 100 km-es út. Még sehol sem tartunk, csak egy rövid ismertetést kaptam, úgyhogy majd meglátjuk, hogy hogyan alakul. De őszintén szólva, és ezt szerintem néhányan már sejtik, nem szívesen váltanék most. Ennek 2 fő oka van. Az egyik az, hogy így 9 hónap után, főleg úgy, hogy kezd érdekes lenni a munka, kezdem megkedvelni ezt a helyet. Szerintem ez az új főnökömnek is köszönhető, meg a tulajdonosnak, aki látja és értékeli bennem a tehetséget és a tudást. Bár nagyon messze van attól, amit szerettem volna, de az emberek nagyon rendesek, és nagyon vonzó, hogy csak heti kétszer kell bemenni. A másik ok, hogy félek, mert váltani most már nagyon kockázatos. Innen nem fognak elküldeni, mert ahhoz túl jó vagyok (nekik, nem magamnak), de egy új helyről úgy kipattintanak a próbaidő alatt, ha nem vagyok elég jó, hogy csak na és akkor megint kezdhetem elölről az egészet 51 évesen 23 év tapasztalattal. Szarul hangzik, egyik sem előny. Hogy miért nem lennék elég jó? Nos, én introvertált vagyok, legtöbbször nehezen illeszkedek be. Ha nem olyan befogadó közegbe kerülök, ahol rászánják az időt, hogy megnyíljak, akkor nagy csalódás leszek. Ismerem magam, csak ott tudtam eddig kiemelkedően jól teljesíteni, ahol az első perctől nem volt ez gond. Utána már átcsapok félig extrovertáltba, ha már megtaláltam a helyem, de az néha 1 hónap, néha 3, néha meg mint itt is, 6-9 hónap is lehet.  Szóval nem valószínű, hogy tovább megyek innen, legalábbis nem most. Ha pedig mennék, akkor külföldre mennék, bár arra sok esély nincs.

Na meg itt most érdekesen alakul a helyzet. Ami a mostani munkámat illeti, ugye volt szó arról, hogy amikor a recruitment vezető elmegy szülni, hozzám kerül a csapata. Aztán az ügyvezető meggondolta magát és azt mondta, 40% az esély, hogy én kapom ezt a lehetőséget, és 60% az esély, hogy az egyik cégünk ügyvezetője lesz az. Ezt én el is könyveltem, hogy jó, mégsem lesz nagyobb felelősség meg nagyobb csapat. Aztán a főnököm szerdán adott nekem egy feladatot, miszerint május 15-ig készítsek egy "pályázatot", amibe írjam le, hogyan vezetném én a recruitment területet (is), milyen stratégiát építenék fel, milyen működési mechanizmusokkal dolgoznánk, milyen eszközök és erőforrások kellenek ahhoz, hogy a cég által kitűzött idei célokat (havi 3 betöltött pozíció, de legalább évi 50 elhelyezés, 10+ outsourcing partner) elérjük. Hmmm, köszi, szép feladat, de van rá 2 hetem. Ha sikerrel venném a kanyart, akkor hozzám tartozna az egész HR minden területtel, ami nyilván jár némi haszonnal is (pl. kicsit magasabb fizetés).

Ez utóbbira pedig jelenleg nagy szükség lenne, mert ahogy stabilizálódni látszik az én helyzetem, úgy jönnek elő a családi problémák. Édesapám mellé kellene egy ápolónő. Ez napi 2 órával számítva is 210 ezer forint havonta, de nyilván ez a 2 óra kevés lenne, mert kellene takarítani, ápolni, bevásárolni, esetleg főzni. Erre viszont sajnos a jelenlegi fizetésemből nem fog telni, így vagy másodállás kell vagy másodállások kellenek vagy magasabb fizetés. Kérdés persze, hogy milyen másodállásból lehet mondjuk nettó 300 ezer forintot megkeresni. Jó kis fejtörő. A háziorvosa szerint ők nem tudnak semmit tenni, elméletben képes magát ellátni, gyakorlatban azonban sajnos nem így van. Otthonba semmi áron nem akar menni. 89 éves lesz idén, két gyereke van, ebből egyet 12 éve minden különösebb ok nélkül intenzíven gyűlöl (igen, ez sajnos én vagyok), a másik pedig egész életében rászorult apám segítségére és folyamatosan jelentős pénzügyi támogatást kap tőle, de nem hajlandó viszonozni semmit. Tehát ez patt helyzet.

Mit mondjak, izgalmas az élet mostanában😊 de legalább ma szép idő van. Hello igazi tavasz!