BUÉK!

Nagyon boldog új évet mindenkinek!

Új év, új kezdet, tiszta lap.  Csak egy gyors visszatekintés: 2022-ben az álláskeresésem aktív hónapjai alatt 64, 2021-ben 61 állást pályáztam meg. A 2022. december 1-jén megpályázott 6 állás esetén sehonnan semmi visszajelzés nem érkezett eddig a pillanatig, holott mindegyik hirdetést "rólam írták". Na ezért örülök, hogy van egy munkahelyem, bármilyen is.

A munkahelyemen amúgy most szembesülök azzal, hogy a 4 nap viszonylag kevés, minthogy az is, hogy minden HR teendőre egyedül vagyok. A 6 órás kolléganő január 24-én kezd majd (GYED-ről jön vissza 2 gyerek után, 2016-ban dolgozott utoljára). Tőle nem várok sokat, mivel a 2 gyerek meg ő gondolom felváltva lesznek betegek, arra számítok, hogy kb. 1 hetet fog dolgozni havonta. A másik "beosztottam", aki napi 3 órában az enyém, szintén nem az a kategória, akire számítani lehet, legalábbis nem az én sebességemmel dolgozik. Szóval 4 cég minden HR tevékenysége (mínusz toborzás) egy emberre. Deja vu😀

Több emberrel beszéltem mostanában, akik aggódva kérdezték, hogy van-e már munkám, mert szerintük ez az év ebből a szempontból rettenetesen rossz lesz. Úgyhogy mindenki megkönnyebbült, amikor elmondtam, hogy igen, dolgozom és már nem vagyok interim. Még apám is, aki 12 éve nem beszél velem vagy ha igen, akkor csak gyaláz, na még ő is megkérdezte, hogy mi van, majd gratulált a munkához. Én meg csak bámultam a Messenger üzenetet, hogy mi a baja, hogy ilyet leírt. Új év, új ember?😀

Nagy változásokkal kezdtem az új évet. Búcsút intettem 2 embernek az életemből. Egy drámakirálynő és egy jéghideg hölgy távozott. Fura, hogy sokszor hosszú ideig tűzzel-vassal ragaszkodsz olyan emberekhez, akik a kisujjukat nem mozdítanák érted, de ha nekik kell valami, akkor persze te vagy a legjobb barátjuk. De ezt nem veszed észre, vagy inkább nem akarod észre venni. Hát ennek vége. Így viszont nagyon kevesen maradtunk az életemben (na eddig sem voltunk sokan), így ha van ötletetek arra, hogyan lehet 50 évesen új barátokat szerezni, akkor várom a javaslatokat sok szeretettel.

A másik, hogy kaptam a kedvesemtől egy kis könyvet, amiben 5 éven át minden napra írhatsz egy mondatot. Azt határoztam el, hogy mivel még mindig a gödör alján vagyok és onnan valahogy ki kell mászni, megpróbálok minden nap legalább 1 pozitív dologról írni a könyvben. Eddig nem megy túl jól, már 2 nap kimaradt, de igyekszem minden napban találni valami jót.

Fura ez, mert azt gondolnád, hogy azzal, hogy megoldódott a fő probléma, majd egy csapásra jól is leszel, minden OKÉ, de nem szabad leértékelni azt, hogy az elmúlt 1,5 év történései és főleg az állásom elvesztése mekkora törést okozott az életemben, a lelkemben, az önbecsülésemben és mennyi energia megy el napi szinten arra, hogy fel tudjak kelni és még egy napot végig tudjak csinálni. Mert valami elveszett, ami talán már sosem jön vissza, olyan új élet kezdődött, ami nagyon nem tetszik és ami nagyon nem én vagyok.

Na de ne szomorkodjunk, tényleg új év van és új kezdet, bármi megtörténhet, csak akarni és csinálni kell.