Nos, régen nem írtam. Csak a történelmi hűség kedvéért jegyzem le ide, hogy minden rendben, végül minden jól alakult, megszerettem a helyet és mostanra már túl sok munkám van, mint régen is mindig:-) De ez így jó. Mert menetrendszerűen, ahogy ez jó lett, úgy esett darabokra az életem minden más része. Így viszont a munka eltereli a figyelmemet hét közben és csak a nyomorúságos hétvégéket kell átvészelni valahogy, ami egyre nehezebb...
Egyébként a vicc az, hogy maradni akarok ezen a munkahelyen, mert imádom a csapatot, de mennék is, mert utálom a napi 100 km-es utazást és állandóan rettegek is az úton, félek a sok idióta autóstól. Amúgy persze nem találnék más állást, így akkor is maradok, ha a mehetnék győz. Hát ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése