Tegnap történelmi nap volt, ami bejegyzésre szorul. Tegnap ugyanis érdemi visszajelzést kaptam a munkámról drága főnökömtől. Gondolom, az a tény, hogy még mindig "drága főnökömnek" hívom, előrevetíti azt a feltételezést, hogy jó volt a visszajelzés. Nos, el kell ismernem, hogy nagyon jó volt. Az elmúlt 8 év fénypontja:-) Akkor, amikor az egész életem összeomolni látszik, végre a munkában legalább helyére kerültek a dolgok.
Nos, drága főnököm szerint rendkívül jó HR szakember vagyok, 5 és fél hónap után már érezhetőek a szervezetben olyan - a szervezetet előre vivő - változások, amiket szerinte egyértelműen én indítottam el. Mivel teljesen más irányvonalat képviselek, mint az elődöm, megváltozott az emberek hozzáállása, a csoportdinamika, végre kezdenek működni a dolgok, együttműködni az emberek. Bátrabban hoznak döntést és vállalnak felelősséget, mernek konfrontálódni, ha kell, és jobban megbirkóznak a jelenlegi - igencsak turbulens - cégen belüli változásokkal. Szereti a rendszerépítő "fejemet" és hogy olyan embert is be tudtam integrálni a csapatba és el tudtam fogadtatni, akit korábban majdhogynem "kiközösítettek". Ráadásul igen értékes embernek bizonyul:-) Azt is mondta, hogy ő nagyon kevés emberre hallgat, de én vagyok az egyik, akire nagyon is, fontos a véleményem, kimondottan kéri, hogy adjak visszajelzést, dicséretet és konstruktív kritikát egyaránt. Szerinte sokkal jobb vagyok, mint a globális szakmai főnököm, és simán sokkal jobban ellátnám az ő munkáját, sőt, teljesen lát engem az ő helyén:-D Szereti, hogy csendes vagyok, de ha egyszer beszélek, akkor arra mindenki figyel és annak amit mondok, olyan jelentése van, hogy érdemes nagyon is figyelni rá.
Na, kedves drága NB és MAM ottan a Közel-Keleten, erre varrjatok gombot!!!!! Tehettek egy szívességet.
3 évvel ezelőtt földbe döngöltetek, megaláztatok és elvettétek a maradék kevéske önbizalmamat is, de most újra ÉLEK és MŰKÖDÖM! I love my job again:-)
