Új hét, új remények. Egészen mostanáig nem voltak új lehetőségek, de végül pénteken jelentkeztem egy frissen aznap meghirdetett állásra. Elsőre elég felületesen olvastam el a hirdetést és le sem esett, hogy mennyire jó pozícióról van szó, így ki is akartam hagyni. Aztán, amikor többször megfelelően értelmezve elovastam😁, akkor rájöttem, hogy ez már valami, ez nagyon nekem való. Na, akkor jelentkeztem is azonnal, bár kicsit nehezíti a helyzetet, hogy a XI. kerületbe kellene bejárni dolgozni, de hát éhes koldus nem válogat, ugyebár. A Profession.hu oldalon leltem rá a hirdetésre, ahol rögtön fel is használtam egy ingyenes lehetőséget arra, hogy megnézzem a háttérinfókat. Nos, addig 56 fő jelentkezett az állásra (1 nap alatt), a bérigényük közel olyan volt, mint az enyém, de annak ellenére, hogy 100%-ban megfelelek a követelményeknek a rendszer a 17. helyre sorolt be. Hogy menjen a..... De persze AI a drága, ő sem tud mindent, úgyhogy reméltem, hogy az élő ember, aki majd elolvassa az önéletrajzom, az majd érzi, hogy a megfelelő ember CV-jét tartja a kezében (vagy nézi a monitoron). Nem tévedtem sokat. Ugyanis még aznap azaz péntek este már jelezte is a LinkedIn, hogy valaki a cégtől megnézte a profilomat. Jó, ez persze nem jelent semmit, volt már ilyen a történelemben. De aztán ma fel is hívott és elmondta, hogy az elsők között vesznek figyelembe (ennyit a 17. helyről) és holnapra megbeszéltünk egy interjút, meg persze rögzítenek az adatbázisukban is. Nem jellemző rám, de most igazán alaposan felkészültem a holnapi kérdésekre, sőt, az egy éves spanyol tudásomat is meg fogom villogtatni, ha kell (mert az előny). Mialatt felkészültem, akkor láttam igazán, hogy mennyire párhuzamban vannak az elvárások az én hátteremmel, így a teljes megfelelésemet alá tudom nagyon jó konkrét példákkal támasztani.
Közben ma délután sikerült jelentkeznem még egy nagyon jónak tűnő lehetőségre, amiben, megmondom őszintén, hogy a kötetlen munkaidő a legvonzóbb, mert a törzsidő 10:30-16:00 között van, ami fantasztikus, mert Pestre leggyorsabban a 9:01-es vonattal tudok bejutni és akkor 10:00-re érek be, viszont cserébe szívesen maradok 18:00-ig is, szóval teljesen ideális lenne bejárás szempontjából. Persze a feladat többi része is remek, a hirdetés nagyon kedves és emberi, ráadásul hollandok, akiket szeretek, hiszen a pályámat a Nationale Nederlanden kötelékében kezdtem. Hogy mosolyogjatok egy kicsit, elárulom, hogy ma több mint 1 órámba került, hogy eszembe jusson az akkori alelnök neve, akivel dolgoztam, de hát mentségemre szolgáljon, hogy 1997-1999-ben volt, nem tegnap. De a lényeg, hogy most már tudom és meg is tudom lazán említeni, ha szükséges. Amúgy a Profession.hu infója szerint eddig 37-en jelentkeztek (1 hét alatt), és most az 1. helyre sorolt a rendszer. Igaz, nagyon ütős motivációs levelet írtam, amit egyébként sosem szoktam.
Szóval mozognak a fogaskerekek, csak lassan. Egyik nap jól vagyok, másik nap meg nem és felfedeztem, hogy vasárnapi szorongásom van. Ez olyankor szokott lenni az embereknek, ha nem szeretik a munkájukat és már vasárnap a hétfői munkanaptól idegenkednek, ezzel elrontva a hétvégét. Csak nálam most ez nem erről szól, hanem arról, hogy a hétvége nyugalma után arcba csap az új hét kegyetlen valósága, az, hogy nem dolgozom (és akkor jaj mi lesz...). Már vasárnap délután 4 órakor gyomorgörcsöm van, egészen elképesztő, hogy az emberi szervezet hogyan dolgozza fel, vagy hogyan nem dolgozza fel az ilyen stresszhelyzeteket.
Holnap tízmilliószoros nap és interjú, ennek a kettőnek együtt jót kell jelentenie😊
Szép estét, sok puszit nektek!
